2020. február 25.,
kedd, Mátyás napja

Nézőpont Intézet: A visegrádi identitásról

2020. január 22., szerda 17:43

A V4 országokban kétszer annyian tartják magukat jobboldalinak, mint baloldalinak.

A visegrádi országok népességének markáns többsége 2019 végén jobboldali érzelműnek mondta magát a Nézőpont Intézet részvételével az egyes tagállamokban készített kutatás alapján. A válaszadók 47 százaléka vallotta magát jobboldalinak, 29 százaléka centristának, 24 százaléka pedig baloldaliként határozta meg magát az egykor posztkommunistának nevezett régióban.

A kutatásból kiderül, hogy kétszer annyi jobboldali érzelmű választópolgár van a V4 országokban, mint baloldali és lényegében minden második polgár jobboldalinak tekinti magát. A jobboldaliak aránya Csehországban és Magyarországon a legmagasabb (51, illetve 52 százalék), míg Lengyelországban a legalacsonyabb (37 százalék), de itt is relatív többségben vannak a baloldaliakhoz (32 százalék) képest. A baloldaliak aránya Magyarországon a legalacsonyabb (18 százalék).

 

Különösen a fiatalabbak mondták magukat „inkább jobboldalinak”, amely valószínűvé teszi, hogy tartós átrendeződésről van szó. A legidősebbektől a legfiatalabbak felé haladva folyamatosan növekszik a jobb- és baloldaliak arányának különbsége. A 60 év felettiek körében a válaszadók 41 százaléka kontra 29 százaléka, a 18-29 évesek csoportjában már 53 kontra 22 százaléka tartja magát jobb-, illetve baloldalinak.

A kutatás kitért a bevándorlás kérdéskörére is, az eredmények alapján kijelenthető, hogy a lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar társadalom többsége hasonlóan gondolkodik. A visegrádi országok közvéleménye az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is döntően bevándorlásellenes. A válaszadók 72 százaléka elégedetlen az illegális migráció Brüsszel általi kezelésével. Az újra felmerülő bevándorlók elosztásán alapuló kvótajavaslatokat is a megkérdezettek 68 százaléka elutasítja. Szintén közös pont, hogy a visegrádi országok választóinak többsége nagyon kritikusan viszonyul az olyan nyugat-európai “slágertémákhoz”, mint például a drogliberalizáció. A megkérdezettek 72 százaléka elutasítja, s mindössze csak 22 százaléka támogatja.

Megfigyelhető, hogy nemcsak a kritikában, hanem a tennivalókban is egyetértenek a visegrádiak. A kutatási adatok visszaigazolni látszanak azokat a nagy volumenű családtámogatási intézkedéseket, amelyeket az Orbán-kormány 2011-től, a lengyel kormány 2016-tól folyamatosan bővülő módon léptetett életbe. Magyarországon jelentős szerepe van a lakhatási támogatásoknak, az adó- és járulékkedvezményeknek. A visegrádi országokok lakói közül a magyarországi válaszadók a leginkább elégedettek a magyar családpolitikával, számszerűen a 60 százalékuk.

Lengyelországban a családtámogatások fő pillére a 2016 áprilisában elindított pénzbeli támogatást nyújtó program, amely keretein belül 2019 szeptemberében immáron minden gyermek után jár 500 zloty (37500 forint). A lengyelek 55 százaléka elégedett a kormányzó Jog és Igazság (PiS) családpolitikájával.

 

 

2019 végén a közép-európaiak többsége óvatosan optimistán néz a jövőbe. Az összes megkérdezett 48 százaléka gondolja úgy, hogy országa öt év múlva jobb helyzetben lesz, míg 42 százaléka szerint rosszabb irányba haladnak a dolgok. Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában egyaránt többségben vannak a “bizakodók” (sorrendben 51-51-55 százalék).

A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a négy visegrádi tagállam társadalmainak melyek a közös pontjai. A kutatás elkészítését a Nemzetközi Visegrádi Alap támogatta. A tanulmány nem feltétlenül tükrözi a Nemzetközi Visegrádi Alap hivatalos álláspontját.

A CEPER telefonos (CATI) közvélemény-kutatása 2019. november 13-28. között készült négy közép-európai országban (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia), országonként 1000 fő megkérdezésével. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság esetén a maximális mintavételi hiba 3,2 százalék.

Nézőpont Intézet