A tartalomból:
- Az Egyesült Államok konkrét eredményeket vár az amerikai és a kínai elnök mai találkozójától, közölte a Fehér Ház. November 15-17-én San Francisco ad otthont az Asia Pacific Economic Cooperation vezetői találkozójának. Hszi Csin-ping várhatóan ennek keretében találkozik Joe Biden amerikai elnökkel. A vezetők különböző témákról tárgyalnak, a többi között az ukrajnai és a közel-keleti helyzetről, valamint a kommunikációs csatornák helyreállításáról a védelmi szférában Washington és Peking között. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, összességében egy eredményes találkozónak néznek elébe.
- Ezzel szemben a Washington Post a napokban arról írt, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok megromlása Tajvan miatt félelmet kelt, hogy az Egyesült Államokat bevonják a világ harmadik nagy háborújába.
- Konfliktus van az ukrán elnök és az ország legfelsőbb katonai vezetői között, mondta az El Mundo című lapnak Olekszij Aresztovics, Zelenszkij egykori tanácsadója. Aresztovics szerint Volodimir Zelenszkij nem hajlandó elismerni, hogy Kijev ellentámadása megállt.
- Korábban az ukrán hadsereg főparancsnoka is arról beszélt, hogy nem lehetséges a győzelem Oroszországgal szemben a jelen helyzetben. Valerij Zaluzsnij nyilatkozatai pánikot okoztak a kijevi vezetésben. Az ukrán elnök minden orosz támadás után ukrán válaszcsapást ígért.
- Közben megnyílt Romániában az a kiképző központ, ahol az ukrán pilótákat készítik fel az amerikai F-16-os harci gépek kezelésére. A megállapodás értelmében a román védelmi minisztérium biztosítja a létesítményeket, a Holland Királyi Légierő F-16-osokat, a Lockheed Martin pedig az oktatókat és a karbantartást.
- Három magas rangú katonai vezető leváltására készül az ukrán védelmi miniszter, jelentette az Ungvár TV.
- "A történelem nem fog jó szemmel nézni azokra a vezetőkre, akik szükségtelenül feláldozzák csapataikat. Így Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is el kellene kerülnie, hogy szükségtelenül fiatal ukránokat küldjön mészárolni az Oroszországgal vívott csatatérre" – mondta Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója egy interjúban. Az ukrán hadsereg kommunikációjához szükséges műholdas rendszert Elon Musk biztosítja Kijevnek.
- Ami a béketárgyalásokat itteli, Moszkva többször is kijelentette, hogy nyitott a tárgyalásokra Kijevvel. Tavaly ősszel azonban Zelenszkij aláírt egy rendeletet, amely megtilt minden tárgyalást Oroszországgal, amíg Putyin hatalmon van. Ezt az álláspontját az ukrán elnök a hónap elején megerősítette, és ismét kizárta, hogy engedményeket tegyen Moszkvának.
- A NATO a tenger alatti infrastruktúra védelmén dolgozik, miután egy sor olyan incidenst követtek el, amelyek csővezetékeket és kommunikációs kábeleket károsítottak meg – mondta a szövetség egyik parancsnoka.
- Az amerikai pénzügyminisztérium a nyugati szankciók megkerülése miatt mintegy száz tartályhajóról kért információkat az alapkezelő társaságoktól, mert a tankerek állítólag exportra szánt orosz olajat szállítottak – írja a Reuters hírügynökség.
- Dánia blokkolhatja az orosz olajszállító tartályhajók piacra jutását a körvonalazódó uniós tervek szerint, jelentette a Financial Times. A lap a titkos tárgyalásokat ismerő személyekre hivatkozva azt írja, hogy a nyugati nemzetek markáns módszereket keresnek a Kreml nyersolaj árplafonjának érvényesítésére, és azt tervezik, hogy a dán tengerszoroson áthaladó tankereket veszik célba.
- Kadri Simson, az Európai Bizottság energiapolitikáért felelős biztosa felszólította Magyarországot, hogy tegyen meg mindent az orosz energiától való függősség és a „Kreml befolyásának való kiszolgáltatottság” csökkentésére." Magyarország a 70-es évek óta kapja vezetéken az orosz gázt és olajat, nem önszántából építette ki a vezetékeket.
- Mindeközben az Unió az amerikai LNG-gáz függőséget építi eurómilliárdokból a tavalyi megállapodás értelmében, ami úgy szólt: A megállapodás lényege, hogy az Egyesült Államok már idén további 15 milliárd köbméter cseppfolyósított földgázt küld Európába, 2030-ig pedig fokozatosan növeli az éves LNG-szállítást 50 milliárd köbméterre.
- Japán bejelentette, hogy a második világháború óta a legsúlyosabb veszély fenyegeti az országot. Fumio Kishida japán miniszterelnök erről a japán önvédelmi erők ellenőrzése során beszélt az irumai légibázison. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy forrásokat különít el Japán védelmének megerősítésére, amely – szavai szerint – az állam körüli „romló biztonsági helyzetre való reagáláshoz” szükséges.
- Az iszlamista fegyveresek fenyegetést jelentenek majd az Egyesült Államokra és Európára, ha Izrael elveszíti a Hamász elleni jelenlegi háborúját – mondta az izraeli miniszterelnök. Benjamin Netanjahu szerint a nyugati államok lesznek a következők, ha országa kudarcot vall.
- Netanjahu elismerte, hogy Washington nagymértékben támogatta Izrael gázai katonai akcióját, és elutasította a tűzszünetre vonatkozó felhívásokat, mert ez a megadással érne fel.
- A gázai hadművelet nem áll le a küldetés befejezéséig, mondta az izraeli védelmi miniszter, miután tárgyalt az Egyesült Államok kormányának közel-keleti megbízottjával. Brett McGurk ma délelőtt érkezett Izraelbe. Yoav Gallant védelmi miniszter továbbra is a Hamász felszámolását és az elraboltak visszaszerzését nevezte meg az Izraeli hadsereg legfőbb céljának.
- Üzemanyaghiány miatt felfüggesztik az ENSZ Közel-Kelet ügynökségének humanitárius műveletét. A palesztinai menekültek megsegítése és a Gázai övezetben végzett munka most leáll, jelentette be Philip Lazzarini, az ENSZ vezetője.
- Most a legrosszabb a biztonsági helyzet Európában, mondta most a külgazdasági és külügyminiszter Marokkóban. Szijjártó Péter az ukrajnai háborút, a közel-keleti konfliktust és az elmúlt 8 év során egyre súlyosbodó migrációs nyomást nevezte meg az Európát fenyegető legnagyobb veszélynek.
Teljes adás:
