Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök pénteken Berlinben találkozik az Ukrajnának nyújtandó segélyekről szóló, sietve összehívott megbeszéléseken – írja a The Independent.
A héten viszont volt már egy nagy találkozó. Joe Biden amerikai elnök kedden találkozott Lengyelország elnökével és miniszterelnökével, hogy szolidaritását fejezze ki Ukrajna iránt az orosz megszállók elleni harcban. Megvitatták azt is, hogyan lehetne növelni a NATO finanszírozását a Moszkva által jelentett folyamatos fenyegetéssel szemben.
Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke, egy kiterjedt interjút adott az orosz médiának az elnökválasztás előtti napokban. Az interjú során számos témát érintett, többek között Oroszország Nyugattal való viszonyát, valamint a háború és béke kérdéseit.
„Kifejezetten számomra ebben a Putyin interjúban az volt a legérdekesebb, hogy Putyin megint kifejtette, hogy igen, Oroszország készen áll egy akár tűzszüneti, akár béke, akár egyéb fegyvernyugvást magába foglaló megállapodásra Ukrajna kapcsán, de csakis akkor, ha azt a nyugat nem arra használja fel, hogy felpumpálja fegyverekkel az ukrán haderőt. ez annak a lenyomata, hogy Oroszország tanul 2014-14-ből”
-mondta Hidegkuti Konstantin, nemzetközi kapcsolatok szakértője, a moszkvater.com állandó szerzője.
Nemrégiben robbant ki a botrány, amiben Moszkva nyilvánosságra hozta annak a hangfelvételnek az átiratát, melyben magas rangú német tisztek folytatnak megbeszélést a rakéták ukrajnai felhasználásáról. Akkor és korábban is Olaf Scholz kancellár azt nyilatkozta, hogy ez nem fog megtörténni.
„Azt már jelezték a zöldek, hogy semmiképp nem támogatják, sem a liberálisok. A kancellár pártja, a Német Szocialista Párt meg elmondta, hogy egyértelműen nem fognak küldeni, már hónapok óta nemmel szavaztak erre. Félnek attól, ha az ukránok ezeket az eszközöket bevetik (…) könnyen atomháborúhoz is vezethetne.”
-fogalmazott Georg Spöttle, biztonságpolitikai szakértő.
Összejött a nagy brüsszeli gázalku. Belementek az uniós tagállamok politikai szinten az Európai Bizottság javaslatába, hogy még egy évvel, jövő március végéig nyújtsák ki a 15%-os önkéntes gázfogyasztás csökkentési szabályrendszert – jelentette be a Tanács belga soros elnöksége.
„Már harmadszor hoz ilyen jellegű döntést az Európai Unió vonatkozó szervrendszere. (…) 2022 augusztusában született meg az első ilyen típusú rendelet, melynek az volt a célja, hogy az európai földgáz fogyasztást a tagállamok 15%-al csökkentsék a korábbi időszakhoz képest. Ezzel kívánták azt a nagy kitettséget csökkenteni, ami az egész Európai unió tekintetében látványosan fennáll. Ez egy fél éves rendelet volt, majd megint ezt meghosszabbították, majd megint”
-mondta Tóth Máté, energiajogász.
