A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város egyetemén rendezett szimpóziumon felidézte, hogy Magyarország negyven éven keresztül megszállás alatt állt, és amikor végre sikerült megszabadulni a kommunistáktól, akkor rögtön megkezdték a csatlakozást - vagyis szavai szerint az újracsatlakozást - Európához, amelyre szuverén, keresztény örökségükre büszke államok békés, virágzó közösségeként tekintettek.
Ezzel szemben húsz évvel később háború dúl a kontinensen, a közvetlen szomszédságban, amelynek következményeivel hazánk közvetlenül és súlyosan szembesül, például az országba érkezett több mint egymillió menekült formájában - mondta.
Rámutatott, hogy az EU-n belül Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel ebben a kérdésben azzal, hogy a mielőbbi ukrajnai fegyverszünet és béketárgyalások pártján van.
Közölte, hogy a magyar álláspont szerint nincs megoldás a harctéren, ott csak halál és pusztítás van, és jól láthatóan egyik fél sem tud felülkerekedni, ezért egyértelmű, hogy a konfliktus kizárólag tárgyalással érhet véget, csak az a kérdés, hogy ez mikor kezdődhet meg, márpedig minél előbb, annál jobb.
Szijjártó Péter az Európa stratégiai jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen ezután rávilágított ennek kapcsán arra a különleges szempontra is, hogy a harcokban sok magyar is odaveszett a kárpátaljai közösség tagjai közül. "És nem akarjuk, hogy több magyar haljon meg ebben a háborúban, nem akarjuk, hogy több ember haljon meg ebben a háborúban" - fogalmazott.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország már kezdettől fogva határozottan elítéli a háborút, és noha többször minősítették már "Putyin kémjének, a Kreml propagandistájának", erről ő maga is beszélt Moszkvában ezer ember előtt, amihez nem sok más európai politikusnak volt meg a bátorsága.
"Rendben van, hogy elmondják ezt Brüsszelben, Washingtonban és Berlinben, azonban ehhez nem kell nagy bátorság" - jelentette ki.
Kitért arra is, hogy bár a kormány az ország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai válságra tekintettel, az elsődleges felelősség a magyar emberek megóvása ettől a háborútól, amely nem Magyarország háborúja.
Kifejtette, hogy az Európai Unióban egy másik, hosszabb távú vita is zajlik a közösség jövőjével kapcsolatban, hogy a jelenleginél föderalistább konstrukcióra van-e szükség, vagy szuverén tagállamok integrációjára, márpedig Magyarország úgy látja, hogy az erős EU-nak erős tagállamokon kell alapulnia.
Ebből a szempontból, azaz a jövőbeli irány meghatározását illetően pedig a júniusi európai parlamenti választás döntő fontosságú lehet - figyelmeztetett.
A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország hamarosan átveszi az EU soros elnökségét, ezen félév alatt pedig az egyik legfőbb prioritás a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz.
A térségbeli államok csatlakozását kölcsönös érdeknek nevezte, egyrészt mivel a számukra ez a legjobb módja a béke és a fejlődés biztosításának, másrészt mert az EU jelenleg rossz formában van, s a helyzet további romlásának megelőzéséhez új energiára, friss lendületre lenne szükség, amit a Nyugat-Balkán adhatna meg.
Emlékeztetett, hogy a régiós tagjelöltek átlagos várakozási ideje most 14 év és 11 hónap, és leszögezte, hogyha a blokk így folytatja, akkor teljesen alá fogja ásni a bővítéspolitikája hitelességét.
Arra is kitért, hogy minden vita ellenére világos, hogy az Európai Unió erősebb lett a 2004-es bővítéssel, és hasonlóképp történne a nyugat-balkáni országok felvételével is.
Ezzel - mint rámutatott - ráadásul elejét lehetne venni a külső hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek, amire sokan panaszkodnak Brüsszelben.
