Az amatőr színjátszóköröknek szóló programsorozat 4 éve működikés több tucatnyi vidéki színjátszókört elért.
Bár a legelején sok mindenkiben volt kétely a program kapcsán ás lássuk meg mi lesz belőle alapon álltak hozzá a Teátrumi Társaságon belül is, mi itt, akik itt ülünk tudtuk, hogy ez egy remek kezdeményezés és tudtuk, hogy ennek jövője van és az idő bennünket igazolt
.– mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. A hónapokig tartó felkészülést a megyei központú színházak színészei segítik évről évre.
Kerestem olyan színművészeket akik már a városban valamilyen akár gyerek csoporttal vagy bárkivel foglalkoztak, vállalták ezt a feladatot és ebből jött létre egy olyan közös munka, aminek az volt részemről a nem túl szakmai, inkább vicces megközelítése - tehát azt adtam instrukcióba, hogyha az alacsony kövér akar magas soványat játszani, akkor hagyd
.– mondta Szabó Ágnes a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke. A program szervezői szerint a falusi színjátszás hagyományai melett a helyi közösségeket is igyekeznek erősíteni.
A pajtaszínházi program egy olyan komplex, élmény-központú, közösségi tanulási folyamat, aminek hosszútávú célja a vidéki amatős színjátszó mozgalom felélesztáse és életben tartása
– nyilatkozta Krucsainé Herter Anikó, az EMMI kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A pajtaszínházi program és szemle a Magyar Teátrumi Társaság és a nemzeti Művelődési Intézet közös kezdeményezése.
Az hogy most itt vagyunk és arról beszélünk, hogy aktív színjátszókörök vannak már 4 éve ez ennek az eredménye, tehát érezniük kell, hogy egy olyan folyamatnak a részei, amely kapcsán vissza tudjuk adi egy akár 100 fős településnek azt a létet, amit a kultúra ad, a maga szellemiségében
– mondta Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője. A próbák során legalább 15 alkalommal találkoznak a mentorok a társulattal, majd az így elkészült előadásokba a pajtaszínházi szemlén nyerhet bepillantást a közönség januárban, a Nemzeti Színházban.
