Donald Trump tavaly év végén jelentette be, hogy az amerikai csapatok elhagyják Szíriát. Washington olyan partnereket keres szövetségesei között, akik hajlandók a nagyobb szerepvállalásra. Mintegy száz katonára lenne szüksége Szíriában, akiknek kiképzési, logisztikai és technikai feladataik lennének. Berlin azonban alig 24 óra alatt nemet mondott az Egyesült Államok kérésére. Német szárazföldi csapatok jelenleg csak Irakban vannak, ahol a hadsereg felkészítését segítik. A német légierő Tornado harci gépekkel felderítő repüléseket végez az Iszlám Állam elleni koalíció tagjaként, és egy légi utántöltő géppel is hozzájárul a szövetség missziójához.
A Hír TV Heti terror című műsorának első részében szakértőink azt elemzik, hogy a német kormány miért nem küld csapatokat Amerika kérésére Szíriába.
Vegyesek a reakciók Németországból, Gerhard Schröder volt német kancellár azt mondta, Trumpnak semmi köze a német hadsereghez, úgyhogy felejtse el ezt az ötletét. Egyébként sem egy banánköztársaság az ő országuk. Miért utasították vissza a németek ilyen gyorsan, ezt az ötletet, hogy szárazföldi csapatokat küldjenek Szíriába? – tette fel a kérdést Déri Stefi műsorvezető.
Földi László biztonságpolitikai szakértő a következőképp reflektált:
Nagyon egyszerű, azért amit Schröder mond. Semmi közük hozzá. Teljesen érthetetlen volt az amerikainak ez a felszólítása, annál is inkább mert az egész szíriai-probléma mögött nem az Iszlám Állam elleni háború áll. Ez utólag alakult így, mikor megalakult az Iszlám Állam annak köszönhetően, hogy Szíriát lerombolták, úgynevezett demokratizálási folyamatok érdekében. Az amerikai álláspont rendkívül álságos ilyen tekintetben, ha ők nem kezdik Szíriát szétveretni, belső ellenzékkel és a hozzá csatlakozó NATO hadsereggel akkor nincs ez a helyzet jelen pillanatban. Ezt megtették, tulajdonképpen nem értek el sikert. Ezek után azért állomásoztat továbbra is NATO csapatokat és kérik a szövetségeseket, hogy még ezt bővítsék is ki, mert, hogy az Iszlám Állam ellen harcolnak. Akkor valamit nem értünk mi, szakértők, hogy akkor pár héttel ezelőtt miért nyilatkozták azt, ugyanezen urak és illetékesek, hogy sikerült leverni az Iszlám Államot, sikerült fölszámolni a bázisait. Akkor kérdem én, Schröderrel közösen, Miért állomásoznak továbbra is NATO csapatok Szíriában?
A műsor második részében az Iráni konfliktus kerül górcső alá, Földi László biztonságpolitikai szakértő és Georg Spöttle a Nézőpont Intézet elemzője által.
A 2015-ös hathatalmi szerződés értelmében az aláíró országok feloldották a gazdasági szankciókat Irán ellen. Teherán cserébe felhagyott a nukleáris programjával. Annak idején ugyanis a világ vezető hatalmai komolyan tartottak tőle, hogy a közel-keleti ország atomfegyver készítésére törekszik. Az iráni vezetés azonban mindig is tagadta ezt. A szerződés három évig élt, mivel az Egyesült Államok tavaly májusban egyoldalúan felmondta azt. Azóta Washington többször is szigorított a Perzsa állam elleni szankciókon. Teherán is válaszlépéseket tett, mivel gazdasága megsínylette a gazdasági blokádot. Most azt követeli az urándúsítás szintjének csökkentéséért cserébe, hogy a nyugat-európai államok győzzék meg Donald Trumpot arról, oldja fel a gazdasági blokádot, elsősorban az olajembargót.
Az Európai Unió arra szólította fel Iránt, hogy hagyjon fel a 2015-ben aláírt atomalku által engedélyezett szint feletti urándúsítással - ezt üzente az Európai Bizottság szóvivője válaszul arra, hogy Irán azzal fenyegetőzött: Beindítja a korábban leállított centrifugákat és 20 százalékos uránt dúsít.
A kérdés az, hogy európai államok mit tudnak tenni a konfliktus békés megoldása érdekében? – tette fel a kérdést Déri Stefi.
Földi László biztonságpolitikai szakértő a következőképp válaszolt:
Nem ez az érdekes, az érdekes az, hogy mi lesz, ha kitör a háború. Két dolog lesz, ami Európát érinti. Újraindul egy menekülthullám, lesz alapja újra azt mondani, hogy a menekülteket be kell fogani. Valamint az iráni, jól kiképzett milícia is neki fog indulni Európának robbantani. Mert, hogy a merényletekből nem fogunk kimaradni, hiszen bosszút fog állni rajtunk mert a békéjét fölrúgtuk. Ez egy nagyon sötét jövő.
Irán ugyanakkor azt mondja, hogy ő nem akar atombombát készíteni. – tette hozzá Dér Stefi
Minden állam ezt mondta eddig, tehát ez hihető is meg nem is. Lehet, hogy kicsit magasan pókerezik Rohani elnök. Még annyit tennék hozzá Földi úréhoz, hogy szörnyű lenne, ha egy háború kitörne Iránban. Irán sem egy homogén ország, tehát ott is élnek perzsák nagyrészben, de élnek ott azérik, kurdok, afgánok, belucsik, tehát különböző nemzetiségek és elképzelhető, hogy akár olyan sorsra is juthatnak mint Irak, részekre hullik. Kurdok azt mondják, „nekünk kell Kurdisztán”, belucsiak hozzá akarnák csapni Afganisztánhoz a saját részüket. Nagyon súlyos problémák lépnének fel, mindenképpen meg kellene akadályozni, hogy háború legyen, hogy az emberáldozatokról ne is beszéljünk. Senkinek nem lenne jó és valóban elindulnának akár milliók migránsként Európa fele.
- reflektált Georg Spöttle.
Meg lehet még menteni ezt az atomegyezményt vagy ez már halott? – kérdezte Déri Stefi műsorvezető.
Nem, ebből nem lesz atomprobléma, itt háború lesz.
– zárta le Földi László
Hír TV
