Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés novemberben elfogadta az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását.
Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament. A jogszabály a büntető törvénykönyv jelenlegi szabályozásához képest bővíti a természetkárosítás, az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének minősített eseteit. A törvény legtöbb rendelkezése január 1-jén lépett hatályba.
A fontosabb változások:
A jövőben szigorúbban lehet fellépni többek között a különös visszaesőkkel, a haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak.
Ezentúl már a méreg vagy csalétek kihelyezésének előkészülete is büntetendő.
Bővült az állatkínzás minősített eseteinek köre a nagy nyilvánosság előtti elkövetéssel, az állattartástól való eltiltás alatti állatkínzással, valamint állatkínzás elkövetésével tiltott állatviadal szervezését vagy állatkínzást követő két éven belül.
Magasabb büntetési tétel, egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki a méreg alkalmazásával vagy az élet kioltására alkalmas csalétek kihelyezésével több állat pusztulását okozó, illetve a különös visszaesőként történő állatkínzás elkövetéskor.
Az állatkínzás minősített esete lett a szaporítás, amelyet szintén egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek.
Az állatviadalok szervezői mellett mostantól a résztvevőket is büntetik, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel.
Rögzítették: állat esetében az elkobzás végrehajtásának általános lépéseit – különösen a megsemmisítést – nem kell elvégezni.
Az előterjesztést – amely az állatvédelmi konzultáció eredményére figyelemmel készült – mások mellett Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető és Ovádi Péter Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos jegyzi.
A Pecaverzum kíváncsi volt arra, hogy a törvénymódosítás értelmezhető-e a horgászat, a halak, az orvhorgászat/halászat vonatkozásában.
Sajtómegkeresésünkre az Agrárminisztérium azt válaszolta, hogy minden olyan módosított rendelkezés, amely az állatokra általában vagy a gerinces állatokra vonatkozik, természetesen a halak kapcsán is releváns, így az állatkínzásra vonatkozó szigorítások is.
A szaktárca hangsúlyozta, az orvhalászat eddig két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény volt. Azonban az új állatkínzásra vonatkozó szabályok szerint, aki több gerinces állatot (vagyis akár halakat) méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével indokolatlanul elpusztít, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés lehet.
Az már persze más kérdés, hogy ebbe a fogalomkörbe majd mi tartozik bele és mi nem, és, hogy lesz-e olyan bíróság, amely alkalmazni fogja ezt a büntetési tételt.
Pecaverzum
