Szombat este gyászolók tömege lepte el a repülőtérhez vezető utat, ahol tavaly célzott dróntámadásban életét vesztette Szulejmáni és Abu Mahdi al-Muhandisz, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező iraki milicistákat tömörítő ernyőszervezet vezetője. Az Egyesült Államok lépése kiélezte a feszültséget a térségben. Szulejmáni halála után Irán rakétatámadásokat intézett olyan iraki támaszpontok ellen, ahol amerikai katonák állomásoztak a nemzetközi terrorellenes szövetség keretében.
Az út két szélét a halott katonai vezetők fotói díszítették, és sátrakból étellel és itallal kínálták a felvonulókat. A csapás helyszínét elkerítették, és a gyászolók gyertyákat gyújthattak Szulejmáni és Muhandisz portréja előtt.
Szulejmáni volt az Egyesült Államok által terrorszervezetnek tekintett Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb alakja, és nagyon közel állt Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezetőhöz. A tábornok felelt a Forradalmi Gárda Iránon kívüli műveleteiért, Szíriában és Irakban felügyelte a Teherán által támogatott síita milíciákat.
Az iráni Forradalmi Gárdát az 1979-es iszlám forradalom után hozták létre az iráni síita teokratikus rendszer védelme érdekében. Mintegy 125 ezer tagja van, légi és tengeri egységekkel is rendelkezik. Az alakulat része a Baszidzs nevű önkéntes paramilitáris alakulat, amely elsősorban az országon belül aktív, illetve az al-Kudsz brigád, amely a térség más országaiban - például Szíriában - nyújt katonai segítséget Teherán szövetségeseinek.
Az Egyesült Államok és Irán között folyamatos a feszültség azóta, hogy Washington 2018-ban felmondta az iszlám köztársasággal kötött atomalkut, és újra életbe léptette a felfüggesztett szankciókat. Teherán válaszul elállt a megállapodásban vállalt kötelezettségeitől, és újra urándúsításba kezdett.
Az Egyesült Államok november végén a Perzsa (Arab)- öbölbe küldte a Nimitz amerikai repülőgéphordozót, december 10-én pedig két B-52 amerikai bombázó repült át a térség felett egy, elsősorban Irán ellen irányuló erődemonstráció keretében.
A legutóbbi incidens pénteken történt, amikor mágneses aknát fedeztek fel egy libériai zászló alatt hajózó tartályhajón Bászra közelében. A mágneses aknák, amelyeket legtöbbször különleges egységek búvárai helyeznek el hajók oldalán, működésbe lépve hatalmas pusztításra képesek. 2019-ben több hasonló aknatámadás is történt a Perzsa-öbölben, amelyekért Washington Iránt tette felelőssé. Teherán tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez.
Donald Trump amerikai elnök hivatali idejének végéhez közeledve fokozódott a feszültség Teherán és Washington között, miután az Egyesült Államok azt állította: információi vannak arról, hogy Irán meg akarja torolni Kászim Szulejmáni halálát.
MTI
