Végtelenül szellemesnek érezhette magát Hadházy Ákos független honatya, amikor képviselői vagyonnyilatkozatának ajándékrubrikájába beírta, hogy 5,2 millió forint értékben adományokat kapott „Kövér elvtárs és Péterfalvi elvtárs politikai célú büntetésének kifizetésére, valamint korrupció- és propagandaellenes tevékenység folytatására”. Nagyon vicces. Ki ne tudná, hogy az ápolásra szoruló ember – idült szokásához híven – az elmúlt évben is tudatosan szegte a szabályokat? Hol idétlen transzparenseket mutogatott az Országgyűlés plenáris ülésén, hol egy dudálós tüntetésen randalírozott, máskor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal gyűlt meg a baja – hamar összejött az ötmillió.
Hogy mindezen még viccelődni is képes, az alighanem abból adódik, hogy nem az ő zsebe bánta a büntetéseket, hanem a megvezetett adományozóké, akiket hősünk nemes egyszerűséggel lenyúlt. A választóival „élő kapcsolatot” tartó lószerszámos ember az ő micsodájukkal verte a csalánt.
Megjegyzem, nem ő az első ebben a műfajban. Korábban Juhász Péter anyaszomorító, a megboldogult Együtt frontembere – a füttyös Juhász – is gyakran élt a lenyúlás (kalapozás, tarhálás) módszerével. Ami azért volt különösen érdekes, mert eközben Budán panorámás luxuslakást bérelt, fáradalmait pedig volt, hogy a kies Riviérán pihente ki. Szó se róla, e módszerrel remekül megoldotta anyagi természetű gondjait. Így szedte össze azt a 153 millió forintot is, amit a 2018-as választáson leszerepelt, majd megszűnt Együtt vezetőjeként kellett visszafizetnie a büdzsébe.
Mit mondjak, nem sajnálom az adományozókat.
Pilhál György/Magyar Nemzet
