2019. november 17.,
vasárnap, Hortenzia, Gergő napja

Nézőpont Intézet: Közel kétharmaddal nyert volna a Fidesz

2019. október 14., hétfő 17:02

A 2019-es önkormányzati választást Budapesten elvesztette, de Budapesten kívül megnyerte a kormányzó Fidesz-KDNP szövetség.

A Nézőpont Intézet szavazat-átszámító elemzése alapján, ha múlt vasárnap országgyűlési választást tartottak volna Magyarországon, a kormánypártok közel kétharmados többséget szereztek volna ismét (a kétharmadhoz szükséges 133-ból 129 mandátumot). Így minden legitimációs alapja megvan a Fidesz-KDNP-nek, hogy az országgyűlési kétharmados többségét használja a jövőben is, ha valamilyen ügyben szükségesnek tartja.

Mely szavazatok számíthatók át?

Az önkormányzati választásokon általában a választópolgárok a személyes teljesítményt díjazzák, illetve a helyi vezetők alkalmassága vagy alkalmasságukba vetett bizalma alapján szavaznak. A 2019-es önkormányzati választás az ország több pontján, elsősorban a fővárosban és több megyei jogú városban, ezúttal más elvek szerint működött. Az itt szavazó polgárok többsége a személyes teljesítménnyel és a feltételezett alkalmassággal nem törődött, s elsősorban a pártpreferenciája szerint szavazott. Ez különösen Budapest önkormányzati rendszerének politikai térképét rendezte át, elismert és kedvelt kormánypárti polgármestereket is ellenzékbe szorítva, sokkal tapasztalatlanabb, de ellenzéki kihívójukat viszont hatalomhoz juttatva.

A pártpreferencia szerinti szavazás megkönnyíti a leadott voksok átszámítását egy feltételezett „október 13-ai” országgyűlési választásra. A megyékben pártlistákra, de a közigazgatás többi szintjén csak személyekre lehet ugyan szavazni, a pártpreferencia szerinti személyválasztások miatt azonban ezek is könnyen transzformálható voksok. Módszertanilag három csoportot lehet elkülöníteni a modellszámításban figyelembe vett szavazatok közül:

1.      A megyei pártlistás szavazatokat.

2.      A megyei jogú városok polgármestereire leadott szavazatokat.

3.      A főpolgármester-jelöltekre leadott szavazatokat.

Számos megyei jogú városban nem pártszínekben indultak a jelöltek (Békéscsaba, Eger, Dunaújváros, stb.), az egyes jelöltek mégis könnyen besorolhatók a politikai oldalakra. Az alábbiakban modellezett országgyűlési választási eredmény során éppen ezért a centrális erőteret felváltó bipoláris erőteret vettük alapul, az azonosítható szavazatokat vagy a kormánypártok vagy egy feltételezett ellenzéki egység szavazótáborába soroltuk be. Az MSZP, a DK, a Momentum, a Jobbik és az LMP szavazóit az ellenzéki táborhoz soroltuk, a Mi Hazánk vagy a Kétfarkú Kutyapárt támogatóit azonban továbbra is különálló politikai erőnek tekintettük.

Az országgyűlési választáson a magyarországi lakcímmel rendelkező uniós állampolgárok nem szavazhatnak, ugyanakkor a külhoni magyarok, akiknek nincs magyarországi lakcíme, csak állampolgársága, országos listára leadhatják voksukat. A választástörténeti adatok és külföldi állampolgárok körében végzett kismintás kutatások alapján mindkét szavazócsoport-különbség a Fidesznek kedvez. A Magyarországon élő uniós polgárok kevésbé, a külhoniak viszont 95-96 százalékban a kormánypárt támogatói. Éppen ezért modellszámításunkban a 2018-as szavazatszámhoz hasonlóan 222 ezer Fidesz- és összesen 6 ezer ellenzéki listát támogató külhoni szavazóval kalkuláltunk.

Hogyan működik az országgyűlési választási rendszer?

A hatályban lévő magyar országgyűlési választási rendszer vegyesen, többségi és arányos elemeket is alkalmazva, számolja át a leadott szavazatokat mandátummá. Minden szavazásra jogosult magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak két szavazata van, amelyekkel egyéni választókerületek országgyűlési képviselőjelöltjeire, valamint országos pártlistákra voksolhat. Az egyéni választókerületekben leadott szavazatok egyrészt közvetlenül eldöntik a 106 választókerületi mandátum sorsát, az lesz a képviselő a jelöltek közül, aki az egyetlen fordulóban a legtöbb szavazatot kapja, másrészt azonban a mandátumszerzéshez nem szükséges szavazatok is hasznosulnak a rendszerben. A győztes jelöltek győzelemhez nem szükséges többletszavazatai és az országos listát állító pártok által jelölt vesztes jelöltekre leadott voksok, ha a jelöltállító szervezet országos összesítésben elérte a bejutási küszöböt, töredékszavazatként átkerülnek az országos listára. Az országgyűlési listáról pedig, ha a nemzetiségek nem szereztek kedvezményes parlamenti mandátumot, 93 mandátumot osztanak ki, a közvetlen országos listára leadott, küszöb feletti szavazatok és a töredékszavazatok összege alapján, a d’Hondt matematikai formula segítségével.

Az önkormányzati választás feltételezett egyéni választókerületi eredményei

A szavazóköri eredmények átsorolása alapján kiszámítható, hogy a Fidesz-KDNP jelöltjei egy „most vasárnapi” országgyűlési választáson 78 egyéni választókerületben győztek volna. Egyes megyékben az összes választókerületben kormánypárti győzelem kalkulálható, így Bács-Kiskun megye mind a 6, Békés megye 4, Győr-Moson-Sopron megye 5, Hajdú-Bihar megye 6, Heves megye 3, Jász-Nagykun-Szolnok megye 4, Nógrád megye 2, Somogy megye 4, Tolna megye 3, Vas és Zala megyék 3-3 direktmandátumát is a Fidesz-KDNP szerezte volna meg. Ugyanakkor a fővárosban az önkormányzati választási adatok átszámításával a kormánypártok egyetlen választókerületi győzelmet sem tudtak volna aratni. Az ellenzék összesen 28 mandátumhoz jutott volna a 106 választókerületből, azaz tizenhárommal több győzelemnek örülhettek volna, mint 2018 áprilisában. Baranyában 4-ből 2, Borsodban 6-ból 2, Budapesten mind a 18, Csongrádon és Fejér megyében 4-ből 1, Komárom-Esztergomban 3-ból 1, Pest megyében 12-ből 2 és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében 6-ból 1 egyéni választókerületet tudott volna csupán megnyerni a teljes szivárványkoalíció.

Az önkormányzati választás feltételezett országos listás eredménye

A Fidesz-KDNP egy esetleges most vasárnapi országgyűlési választáson, a pártlistákra leadott szavazatok 53,29 százalékát szerezte volna meg, az ellenzéki összefogást alkotó pártok viszont csak 41,9 százalékos eredményt tudtak volna felmutatni a szavazatok mintázata alapján. A közvetlen listás eredményhez hozzá kell még számolni az összesen 228 ezerre becsült külhoni magyar szavazatokat, valamint a töredékszavazatokat. A Fidesz-KDNP összesen 1.017.000, míg az ellenzéki szövetség 1.155.000 ilyen töredékszavazatot tudott volna most vasárnap szerezni a modellszámítás alapján. Az összes listára jutó szavazatot figyelembe véve, a törvény által előírt mandátumkiosztási formulával, a kormánypárt tehát összesen 51, míg az ellenzék 42 mandátumot szerezhetett volna meg. Két olyan ismert ellenzéki párt van még, amely nem vett részt az összefogásban, viszont nem is érte volna el az 5 százalékos bejutási küszöböt, az Mi Hazánk (2,7 százalék) és az MKKP (2,1 százalék).

Mi lett volna, ha…

Az önkormányzati választás országgyűlési választási modellezése tehát egy közel kétharmados kormánypárti többséget mutató parlamentet eredményezett volna: a Fidesz-KDNP a kétharmadhoz szükséges 133 mandátumból 129-et szerzett volna meg. Mivel a modellezés szükségszerűen korlátozott, s például a pszichológiai hatásokat nem veszi figyelembe, összességében kijelenthető, hogy a Fidesz-KDNP-nek október 13-án is meg lett volna minden esélye egy ismételt kétharmados győzelemre.

Így a vasárnapi eredmény nem korlátozza és nem is korlátozhatja a kormányzó és alkotmányozó többséget a következő két és fél év parlamenti munkájában. Márpedig a legitim alkotmányozó többségre még sok kérdésben lehet szüksége a kormánypárti szövetségnek. Legyen szó a keresztény kultúra védelméről a multikulturális és a liberális társadalomképpel szemben, az illegális bevándorlás alkotmányos korlátozásáról az újabb és újabb uniós betelepítési kísérletekkel szemben, vagy a szuverenitás védelméről minden egyéb, az Európai Unió által befolyásolható területeken, az adópolitikától a nemzeti tulajdon kérdésköréig. Noha a magyar kormánnyal nem szimpatizáló, liberális világsajtó több helyen is az Orbán-kormány vereségéről értekezett, valójában annak politikai mozgástere, kormányzati eszközrendszere és alkotmányozási felhatalmazása is változatlan az október 13-ai önkormányzati választás után.

Nézőpont Intézet