A második helyen Magyar Péter pártja, a harmadik a DK-MSZP-Párbeszéd koalíciója, utánuk a Kétfarkú Kutya Párt, közöttük oszlanak meg a baloldali szavazók. Eközben a Momentum és a Jobbik önállóan már nem jutna be az Európai Parlamentbe.
A pártok első megmérettetése az európai parlamenti választások előtt a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes aláírás összegyűjtése volt. A kormánypártok elsőként adták le az összegyűjtött ajánlásokat, azonban voltak olyan listát bejelentő pártok akiknek még az induláshoz szükséges aláírás mennyiség sem gyűlt össze: Jakab Péter pártjának a mozgósítás is gondot okozott, így nem indulhat a választáson.
A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogyan szerepelnének a pártok különböző választási helyzetekben.
Továbbra is a Fidesz-KDNP listája (48 százalék) vezeti a pártversenyt egy hónappal az európai parlamenti választások előtt,
miközben egy országgyűlési választáson 44 százalékot érne el, ami a 2014-es hazai választási eredményének felelne meg. A különbség oka, hogy a Fidesz szimpatizánsai aktívabbnak mondták magukat a közelgő európai parlamenti választáson, mint a jelenleg tét nélküli és távolibb országgyűlési választások esetében – mutatott rá a Nézőpont Intézet.
A kormány jobboldali ellenzéke is megalapozottan reménykedhet a mandátumszerzésben. A Mi Hazánk Mozgalom nemcsak a magyar parlamentbe jutna be (6 százalék) nagy valószínűséggel, de 5 százalékos eredményével EP-mandátumot is szerezhetne – ismertették.
A baloldalnak több nagy vesztese is lenne mind az itthoni, mind az európai megmérettetésen.
Az ellenzékváltó-hangulatot meglovagolva jelenleg Magyar Péter pártja a Tisza Párt a legnépszerűbb ellenzéki párt (egy „most vasárnapi” EP-választáson 21 százalékos támogatottsággal), mely mellett a Demokratikus Koalíció – MSZP – Párbeszéd közös lista (12 százalék), illetve a Kétfarkú Kutya Párt (7 százalék) jelenti a másik két baloldali pólust – közölték.
A teljes cikket a Magyar Nemzet Online-on olvashatják.