A 444 hírportál szerint a vasúti kocsi elején és végén biztonsági emberek álltak, akik ellenőrizték az áthaladó utasokat és jegyeiket, és csak egyesével engedték át őket.
Az esetről a hirtv.hu is beszámolt. Cikkünket ITT olvashatják.
A Mandiner megkereste dr. ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt az esettel kapcsolatban, aki így vélekedik:
A sajtóhírek szerint egyértelmű, hogy felmerül a jogellenesség alapos gyanúja, a körülmények pontos ismerete nélkül ugyanakkor nem lehet teljes bizonyossággal megítélni, történt-e bűncselekmény. Amennyiben a kalauzt is akadályozták az áthaladásban és/vagy a munkája végzésében, úgy közfeladatot ellátó személy elleni erőszakot követtek el, ami egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Amennyiben utasokat korlátozták a szabad mozgásukban, úgy a kényszerítés, esetleg személyi szabadság megsértésének bűntette is megvalósulhatott, ami három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Lomnici megjegyezte: „E körben fontos, hogy a BH.2017.82.II. számú iránymutató döntés alapján a személyi szabadság megsértésének bűncselekménye nem célzatos, hanem eshetőleges szándékkal is elkövethető, tényállásszerű magatartás akkor is, ha annak célja nem kifejezetten a személyi szabadságtól való megfosztás, hanem a szabad mozgás késleltetése volt”.
Az alkotmányjogász kifejtette, amennyiben úgy történt, ahogy a 444 írta, abban az esetben „mindenféle jogalap nélkül jártak el a Magyar Péter védelmét ellátó személyek. Kiindulópont, hogy az Alaptörvény XXVII. cikk (1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához. A konkrét elkövetési magatartások kapcsán generálisan kijelenthető, hogy
a személyi szabadság jogszerűtlen korlátozása is megvalósíthat bűncselekményt, súlyosabb esetben megvalósulhat a kényszerítés bűntette is. Aki ugyanis mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Lomnici azt is megjegyezte, hogy „a MÁV üzletszabályzata 9.2.12. pont, h) alpontja szerint a vasúti kocsiban tartózkodó utasnak olyan magatartást kell tanusítania, amellyel nem zavarja utastársait. Ezért nem szabad a vasúti kocsiban a feljáró-, a kocsivég- és a kocsiszakaszajtót lezárni, lezárt ajtót önhatalmúlag felnyitni”.
A Mandiner arra is kíváncsiak volt, mit tehet ilyenkor az az utas, aki elszenvedője a jogsértésnek.
Az alkotmányjogász szerint hasonló esetekben érdemes első lépésként tájékoztatni a kalauzt, a kalauzt, „aki közfeladatot ellátó személynek minősül és jogában áll a vonaton a rendet be- és fenntartani. Amennyiben a kalauz eljárása nem vezet eredményre, a rendőrségnél lehet feljelentést tenni”.
A Magyar Nemzet megkeresett egy biztonsági szakértő, aki elmondta, hogy
csak abban az esetben zárható le így helyiség, páholy vagy bármi más, ha erre valaki külön előzetes engedélyt kért és fizetett érte.
A MÁV szabályzata egyértelműen fogalmaz arról, milyen módon van lehetőség arra, hogy nagyobb csoportok különkocsit béreljenek az utazásra. Egyedi megrendelésre a vasút vállalja különkocsik forgalomba állítását a menetrend szerint közlekedő vonataiba besorozva, belföldi és nemzetközi viszonylatokban egyaránt.
Azonban ezt legalább 21 nappal a tervezett indulás előtt írásban kell megrendelni.
Ezután a vasút egyedi árajánlatot készít, melynek elfogadása esetén a megrendelővel szolgáltatási szerződést köt. A szerződés tartalmazza a közlekedés lebonyolításának részletes feltételeit, a szolgáltatás díját, valamint a fizetési és lemondási feltételeket. A megkötött szerződéssel a különvonat vagy különkocsi az úton kizárólag a megrendelőé lesz.
A Magyar Nemzet megkereste a MÁV-ot is és a következő kérdéseket juttatta el a vasúttársasághoz:
- A szabályoknak megfelelően történt Magyar Péter utazása?
- Érkezett megkeresés különkocsi lefoglalására legalább 21 nappal a vonat indulása előtt?
- A vonat elején lévő büfékocsihoz csak a Magyar Péter által lefoglalt kocsin keresztül lehetett eljutni. Hogyan biztosították az utasoknak az átjutást?
- Milyen alapon kérhették el az utasok jegyeit áthaladáskor a politikus testőrei?
- Terveznek vizsgálatot indítani az ügyben?
A MÁV válasza a sajtóban megjelent információk és beszámolók fényében mindenképp érdekes.
„A megkeresésükben leírtakkal kapcsolatos esetről nincs tudomásunk, társaságunkhoz semmilyen jelzés, bejelentés vagy panasz nem érkezett az üggyel összefüggésben”
– írták.
Borítókép: Magyar Péter vonattal utazott a debreceni tüntetésre. Forrás: 444
