Az amerikai határőrök csak szeptember első felében 142 ezer migránst tartóztattak fel a határon. A bevándorlók jó része - átlagosan napi 2000 ember - a texasi El Pasoban folyamodik menedékjogért. A város már nem győzi az érkezők ellátását.
"El Paso városnak meghatározott mértékű erőforrásai vannak. Most elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amelyet határnak tekintünk" - közölte a város vészhelyzeti vezetője.
El Pasotól 1200 kilométerre délre, Mexikóvárosban is egyre gyűlnek a migránsok - itt jelenleg venezuelai bevándorlók vannak a legtöbben. Sátortáborokban laknak az utak szélén, önkéntesek osztanak nekik vizet és ételt. A közép-amerikai állam fővárosát csak ugródeszkának tekintik az amerikai határ felé. Legtöbbjüknek már nincsenek tartalékaik.
A mexikói elnök novemberben találkozót szeretne Joe Bidennel, hogy a kritikus helyzetről tárgyaljanak. A demokrata elnök 2021-es hivatalba lépése óta enyhített elődje, Donald Trump szigorú bevándorláspolitikáján.
A republikánusok Bident okolják a helyzetért. Donald Trump republikánus elnökjelölt-aspiráns hétvégi iowai kampányrendezvényén bejelentette, hogy megválasztása esetén soha nem látott mértékű deportálási műveletet fog végrehajtani. Megszünteti a Biden-adminisztráció által jegyzett nyitott határok politikáját is.
"Csak annyit kellett volna tennie, hogy lemegy a strandra és nem csinál semmit. És akkor ma az Egyesült Államoknak a valaha volt legerősebb határa van. De úgy döntöttek, hogy eltörlik a szabályt és a migránsoknak nem kell Mexikóban maradniuk többé. Pedig volt egy elvünk amely azt mondta ki: Mexikóban kell maradniuk!" - jelentette ki Trump beszédében.
A Biden-adminisztráció azonban mást tervez a venezuelai menedékkérőkkel: bejelentették, hogy közel félmillió, már az Egyesült Államokban tartózkodó venezuelai számára biztosítanak munkavállalási engedélyt.