1945 óta nem volt olyan súlyos politikai válság Nagy-Britanniában, mint most. Ebben a legtöbb elemző egyetért, azt követően, hogy Boris Johnson kérésének eleget téve a királynő szeptember 9-től felfüggesztette a parlamentet. A parlamentben korábban háromszor is leszavazták a Theresa May féle Brexit-megállapodást. A honatyák csak azt tudták, hogy mit nem akarnak, így sem a kilépés formájára, sem időzítésére nem sikerült olyan megoldást találni, amely mögé a többség felsorakozott volna.
Még mindig lehet emelni a téteket a Brexit játszmában. II. Erzsébet királynő, a miniszterelnök kérésére október 14-ig felfüggessze fel a parlamentet. Boris Johnson megállapodással, vagy rendezetlenül, de mindenképpen ki akar lépni az Unióból október 31-ig. Az ellenzék háborog és alkotmányos puccsról beszél, a konzervatívok pedig megosztottak. Közben a pánikkeltés teljes fordulatszámon zakatol, áruhiánnyal, tüntetésekkel, gazdasági összeomlással riogatva. Johnson támogatottsága mégis jelentős, a britek benne látják azt a vezetőt, akinek van konkrét elképzelése és képes is megvalósítani azt, lezárva a sodródás és tehetetlenkedés két évnyi idegtépő időszakát, amely nemcsak a briteknek, de az európai partnereknek is rengeteg kárt okozott.
A műsorba hívott vendég Egedy Gergely Nagy-Britannia szakértő, egyetemi tanár Gantner Barnabás műsorvezető kérdésére kifejtette, szerinte Boris Johnson a Brexit-folyamatot akarja „végpontra juttatni”. Ezt már a kampánya során is világossá tette, hogy október 31-ével szeretné lezárni a brit kilépést.
„A brit társadalomnak a Brexit-párti része ezzel nagyjából egyet is ért. Úgy ítélték meg, hogy az a nagyon szerencsétlen eseménysorozat amely Theresa May kísérleteihez kapcsolódott csak egy helyben állást eredményezett”
– nyilatkozta a szakértő, aki rávilágított: a brit parlament feloszlatásakor a királynő hagyományosan mindig a végrehajtó hatalom kérését teljesíti, nincs sok mérlegelési joga ebben a helyzetben. Viszont „írott jog ezeket a kérdéseket nem szabályozza”.
„A királynő – ad absurdum – mondhatott volna nemet is, de nem illett volna”
– mutatott rá Egedy Gergely.
A szakember elmondta, noha a Brexit-ellenes erők, Boris Johnson ellenfelei szerint „alkotmányos gyalázat” a brit parlament fölfüggesztése, valójában mit sem számít ez a néhány napos szünet ahhoz képest, hogy Londonban három évig szinte semmi sem történt, nem sikerült a kérdéseket letisztázva előbbre lépni Brexit-ügyben.
Hír TV
