A hely a volt Szovjetunióban, ahol mintha megállt volna az idő. Egy vidámpark óriáskereke arra emlékeztet, hogy 1986-ban Pripjátyban a május 1-ei ünnepségre készültek az emberek.
Április 26-án hajnalban azonban minden megváltozott. Pontosan 38 évvel ezelőtt megtörtént a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája. Ma már tudni lehet, hogy a tragédiát a technológia és az emberi hiba együtt okozta. Tesztelni akarták, hogy egy esetleges vészhelyzet esetén teljes áramkiesés mellett képesek-e a lassuló turbinák a vészhelyzetre tervezett póthűtőrendszer üzemeltetésére. Csakhogy egy ponton elvesztették a reaktor felett az ellenőrzést. Két robbanás is történt, majd bekövetkezett a legrosszabb, ami egy reaktorral történhet, a leolvadás.
A robbanás nyomán radioaktív hamu és szennyezés jutott a légkörbe, amely a széllel az akkori Szovjetunió nyugati, ma Ukrajna északi részére és Európa más részeire, de még az Egyesült Államok keleti felére is eljutott. A pártállam időkre jellemző titkolózás, felelősséghárítás miatt a lakosságot csak nagyon későn, 36 óra elteltével kezdték el kitelepíteni a sugárszennyezett területről. A radioaktív porfelhő, ami a létesítményből szállt fel, sokak szerint rengeteg rákos megbetegedésért tehető felelőssé.
Hazánkban elsősorban a BBC híreire hivatkozva már április 28-án este adásba engedték a Magyar Rádióban azt a hírt, amely a feltételezett csernobili atomreaktor-balesetről szólt. Így akik késő este hallgatták az adást, már a Szabad Európa Rádió első, április 29-i beszámolója előtt értesülhettek három nappal korábban történt, de titokban tartott nukleáris katasztrófáról.
