Svédország Minszkben akkreditált nagykövete, Christina Johannesson kedden a svéd SVT televíziónak elmondta, Alekszijevics jelezte, hogy fél a hatóságoktól, ezért a svéd diplomáciai képviselet első beosztottja és több ország nagykövete is a lakására ment.
A Nobel-díjas írónő a helyi sajtónak adott rövid nyilatkozatában azt mondta, nem akarja elhagyni Fehéroroszországot.
Fehéroroszországban sorra veszik őrizetbe az ellenzék vezéralakjait az augusztusi vitatott elnökválasztás nyomán kialakult belpolitikai válságban, egy részüket pedig kitoloncolták az országból.
Alekszijevics lakására újságírókat is hívott, miután ismeretlen számról sorozatosan telefonon hívták, és idegenek csengettek be többször a lakásába.
"Terrorizálják a népet. Egyesülnünk kell és nem feladni céljainkat. Az a veszély fenyeget, hogy elveszítjük hazánkat. Nem puccsra készültünk, hanem megpróbáltuk elejét venni, hogy kettészakadjon országunk" - mondta az író a sajtónak. Hozzátette, hogy az ellenzéki aktivisták letartóztatása nem fog véget vetni a lakosság tömeges tiltakozásának.
"Meglopták az országunkat, és most megpróbálják elrabolni legjobbjainkat. De százak állnak majd az elhurcoltak helyére. Nem az ellenzéki Koordinációs Tanács lázadt fel, hanem az egész ország" - mondta Alekszijevics.
Lukasenka: az orosz-fehérorosz integráció lehetetlen a szövetségi szerződés alapján
Lehetetlen valóra váltani a több mint két évtizede aláírt szövetségi szerződés alapján az orosz-fehérorosz integrációt - jelentette ki Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök orosz újságíróknak adott nagyinterjújában. Lukasenka szerint a mai körülményekhez alkalmazkodva lehetne kialakítani az integráció új útjait.
"Mára két nemzedék nőtt fel azóta, ezért ma már lehetetlen megvalósítani azt az integrációt" - nyilatkozott Lukasenka az orosz médiában szerdán közölt interjúban.
A hétfőn Moszkvába készülő fehérorosz vezető azt mondta, emiatt olyan "térképekről" kezdett el tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, amelyek alapján a mai körülményekhez alkalmazkodva lehetne kialakítani az integráció új útjait. Hangsúlyozta az egyenrangúság fontosságát a gazdasági integrációban. Kijelentette, hogy Fehéroroszország nem kíván kilépni a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetéből,, hozzátéve, hogy hazája NATO-tagságát Oroszország "kategorikusan megakadályozná".
Leszögezte, hogy a 60 ezres fehérorosz hadsereg hadba lépne egy Oroszország elleni nyugati katonai agresszió esetén. Felhívta a figyelmet arra, hogy az orosz-fehérorosz szakasz kivételével mindenütt megerősítették a határőrizetet.
Kifejezte reményét, hogy az elmúlt hónapok eseményeiből hozzá hasonlóan az orosz elnök is tanult. Emlékeztetett korább kijelentésére, miszerint a bajban kész a "hátát Putyin hátának vetve viszonozni a tüzet." Szavai szerint minden kérdésben kész "veszekedni" orosz kollégájával, kivéve a biztonsági kérdéseket.
Úgy vélekedett, hogy a külső erők Fehéroroszországon keresztül Oroszországot próbálják "megragadni". Lukasenka szerint a Putyin által felállított rendvédelmi tartalékot nem vetették be hazájában és kifejezte reményét, hogy erre nem is lesz szükség.
Lukasenka azt mondta, hogy a Navalnij-ügyben Minszk által korábban közzétett hangfelévételnek további, "szenzációs részleteket tartalmazó" részletei vannak, amelyek várhatóan szintén nyilvánosságra fognak kerülni. Az elnök szerint a Varsó és Berlin között a fehérorosz hírszerzés által "elfogott" telefonbeszélgetés részvevői nem lengyelek vagy németek, hanem amerikaiak.
A korábban publikált részlet szerint az ügy, amelynek hivatalos berlini narratívája szerint az orosz ellenzéki politikus ellen Novicsok típusú méreggel követtek el merényletet, hamisításon alapul. Varsó és Berlin valótlannak minősítette a Minszk által megfogalmazott vádakat. A felvételek Lukasenka az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) rendelkezésére bocsátotta.
Állítása szerint a fehéroroszországi "zavargásokat" kívülről szítják, elsősorban amerikaiak, egy Varsó melletti központból, másodsorban Csehországból, de Litvániából és Ukrajnából is. Úgy vélekedett, azért "gyűlölik" őt az amerikaiak, mert országa nem vált az Oroszország körüli "egészségügyi kordon" részévé és mert ő maga "nem engedte a küszöbre sem" Soros Györgyöt.
Lukasenka kijelentette, hogy hajlik az előrehozott elnökválasztásra, de csak az alkotmánymódosítás és helyi választások megtartása után. Határidőt nem nevezett meg, csak annyit mondott erről az idén decemberben vagy jövő januárban összehívandó összbelorusz népgyűlés dönthet majd, egyéb politikai és gazdasági kérdések, egyebek között az új ötéves tervet mellett.
Azt hangoztatta, hogy Fehéroroszországban, ahol a gazdaság a nehézségek ellenére is működik, nincs ok "színes forradalomra", mint ahogy annak idején Örményországban vagy Ukrajnában. Rámutatott, hogy az ország összes vállalata működik, a sztrájkfelhívások ellenére is.
Álláspontja szerint a fehérorosz erőszakszervezetek nem követtek el törvénysértést a tüntetések szétverésével. Azt mondta, azért ragadott gépkarabélyt, hogy bebizonyítsa, nem gyáva.
MTI
