Kövér László a lengyel szejm elnökével, Marek Kuchcinskival együtt adott interjút a TVP Infónak a lengyelországi Krasiczynben, a Waclaw Felczak Intézet által ott szervezett lengyel-magyar szabadegyetem helyszínén. Úgy látta: jövő májusban az EU történetében talán először tartanak olyan EP-választást, amelyen a választók „ nem az aktuális kormányzat megítéléséről küldenek egy jelzést”, hanem valóban Európa jövőjéről döntenek.
„A választáson eldől, milyen irányban megyünk, egy föderalisztikus állam vagy a nemzetállamok megerősítése felé.” Szavai szerint arról van szó, hogy megőrizzük-e a nemzeti kultúránkat, vagy pedig „csináljunk egy népességcserét Európában”, és „egy kevert népességű, kultúra nélküli populációt alakítsunk ki”, támogassuk-e a családokat, vagy pedig „különböző genderelméleteket támogassunk”, „mossuk-e el a régebbi, nemcsak a keresztény, hanem még a kereszténységnél is régebbi civilizációs értékeket” – jelentette ki.
„Erről fognak az európai emberek dönteni, remélem, a mi álláspontunk kerül többségbe” – fűzte hozzá Kövér.
Kuchcinski ebben az összefüggésben kijelentette: Lengyelország úgy fogja fel az EU-t, mint szuverén államok szövetségét, Brüsszelben pedig „két-, illetve háromsebességes unióban gondolkodnak, vagyis az EU dezintegrációjára törekednek”.
Mindkét politikus egy erős, demokratikus EU-koncepció mellett állt ki. Határozottan cáfolták, Kövér egyenesen „rosszindulatú, politikai célzatú rágalomnak” nevezte azokat a nyugati médiában közölt nézeteket, miszerint Lengyelország vagy Magyarország az Egyesült Királysághoz hasonlóan az EU elhagyására készülne.
A műsorvezető az egyik kérdésében Angela Merkel német kancellár egy szerdai kijelentését idézte, miszerint a „nemzetállamoknak ma készen kellene állniuk a szuverenitásukról való lemondásra”, aminek „egy rendezett eljárás keretében” kellene bekövetkeznie.
A német kancellár ezt a Konrad Adenauer Alapítvány berlini rendezvényén mondta, amelyet a Parlamentarizmus a globalizáció és a nemzeti szuverenitás között címmel rendeztek meg.
Az Országgyűlés elnöke válaszában kizártnak nevezte, hogy a szuverenitásról való lemondás valaha is bekerüljön a magyar jogrendszerbe.
„Szerintem a német kancellár még a saját alkotmánybíróságával sem ért egyet”, Németországgal „feltehetőleg ugyanaz a helyzet, amit a magyar alaptörvény rögzít” – jegyezte meg. A magyar alkotmánynak az uniós együttműködésre vonatkozó részeit idézte, amelyek értelmében Magyarország egyes alkotmányos hatásköreit „a többi tagállammal közösen gyakorolhatja, e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, és az Európai Unió intézményei útján is”.
Úgy látta: amit Merkel most nyíltan kimondott, arra a politikára utal, „amelyet eddig lopakodó módon próbáltak megvalósítani”, például megkérdőjelezve (az EU részéről) a magyar alkotmány azon előírásait, amelyek értelmében a házasság egy nő és egy férfi között jön létre.
