Az 1990-es országgyűlési választáson az MDF után a második lett a szadi 92 mandátummal. Gyorsan tartottak is egy küldöttgyűlést, ahol Kis Jánost választották a párt elnökévé. Majd megkötötték az SZDSZ-MDF paktumot, így a liberálisok jelölhettek köztársasági elnököt, aki Göncz Árpád lett.
Kemény év volt 1990, nem csak Európában, hanem a Közel-Keleten is, ahol elkezdődött az Öbölháború. A pofonokból jutott Magyarországnak is, akadoztak az olajszállítmányok, az MDF-kormány kénytelen volt bejelenteni október végén, hogy 65 százalékkal emelik a benzin árát, amely így literenként 56 forint lett volna. Természetesen az SZDSZ résen volt, kormánybuktatásra készült a taxisblokáddal.
A taxisok akciója persze nem volt szabályszerű. Nem tartották be a hatályos törvényeket, közérdekű üzem működését bénították meg, ami bűncselekmény. Persze, mindenki nyugodtan alhatott, jött a köztársasági elnök és közkegyelmet adott mindenkinek. Hiába, az szdsz-es Göncz Árpi bácsi tudta mi a dolga.
1996-ban nyilvánosságra került a Tocsik-ügy. A Figyelő című hetilap írta meg, hogy az ÁPV Rt. azzal bízott meg egy ügyvédet: közvetítsen az önkormányzatok belterületi földjeivel kapcsolatos privatizációs ügyleteknél. Rövidesen kiderült, hogy Tocsik Mártáról van szó, aki tíz százalékos részesedést kapott abból az összegből, így összesen 804 millió forint sikerdíjat vett fel a vagyonkezelőtől. A bűntetőeljárás hosszú volt, meg is kellett ismételni, végül 2003-ban azonban a Legfelsőbb Bíróság felmentette a vádak többsége alól, de magánokirat-hamisítás miatt 400 ezer forint pénzbírságra ítélte.
Annyit pörgött a koalícióban és a szadiban Kóka, hogy 2007. március 31-én, a kevesebb mint egy éve párttag Kóka Jánost választotta meg a tisztújító küldöttgyűlés pártelnöknek.Az elnökválasztásról egy évvel később, 2008 elején kiderült, hogy azon „álküldöttek” vettek részt, akik aláhasmisították az aláírásokat és vidáman szavaztak. A választás tisztasága kérdésessé vált.
Nem volt elég az szdsz választási buktája, népszavazásra is készülniük kellett 2008-ban. Ugyanis lett vizitdíj, tandíj, kórházprivatizáció.A koalíciós kormányzásnak erre futotta. A Fidesz népszavazást kezdeményezett az ügyben.
Beszerezték a kórházi széfeket is, ami fontosabb volt akkor, mint most Karigerinek a CT.
A Fidesz népszavazási kezdeményezései csak nagy erők árán, hosszas huza-vona után engedték át. Az ország csak 2008. március 9-én dönthette el, hogy akar –e vizitdíjat, tandíjat és a privatizált egészségügyet. Az SZDSZ magénak érezte a témát, nyomták is a kampányt ezerrel.
A koalíció számára sikertelen népszavazás miatt Gyurcsány úgy döntött, meneszti Horváth Ágnes egészségügyi minisztert. Eljött a szakítás ideje a két párt között.
Majd az elnökválasztást is meg kellett ismételni. Kóka bukott.
2009-ben az Európai Parlamenti választáson az SZDSZ mindössze 2,16%-ot ért el, így nem jutott be a parlamentbe.[23] Az SZDSZ a választási eredményeket látva súlyos kudarcként értékelte a szereplését, ezért Fodor Gábor lemondott pártelnöki tisztségéről, majd rá egy hónapra országgyűlési mandátumáról is.
A koalíciós kormányzás nem nagyon ment, meglátjuk , az utódok szivárvány koalíciója mit hoz az országnak vagy éppen mit visz a konyháról. Az SZDSZ egykori nagy reménységeinek ezzel a dallal kívánunk vidám összeborulást:
A teljes adás:
Hír TV
