A választáson a szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint 59,2 millió választásra jogosult adhatja le a szavazatát Németországban, illetve további több mint 3 millió külföldön tartózkodó német állampolgár is voksolhat. Az új, 2023 márciusában elfogadott választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntenek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag). Összesen 4506 jelölt indul a választáson.
Német választás 2025: óriási a tét Magyarországnak
A parlamenti választás eredetileg ősszel lett volna esedékes, de a hárompárti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki február 23-ra.
A közvélemény-kutatások szerint az ellenzéki konzervatív Kereszténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió pártszövetsége (CDU/CSU) számíthat a legtöbb szavazatra, a második legnépszerűbb párt várhatóan az uniópártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) lesz. Scholz kancellár Szociáldemokrata Pártja (SPD) a harmadik helyre számíthat az előrejelzések szerint, míg a Zöldek a negyedik, az FDP pedig az ötödik helyen végezhet.
Öt párt nevezett meg kancellárjelöltet. A kancellárt nem közvetlenül választják, a személyéről az új összetételű Bundestag fog majd dönteni.
A választás kimenetele Magyarország számára is kulcsfontosságú, lévén Európa legfontosabb gazdasága és Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, ahol egyáltalán nem mindegy, hogy sikerül-e talpra állítani az országot a két éve tartó recesszióból. Az is fontos kérdés, hogy az új német kormány meg tudja-e szabadítani a német költségvetést az alkotmánya foglalt adósságfék kényszerzubbonyától.
Németországon is múlik a magyar gazdaság idei éve, de a kormány készült a német horror forgatókönyvre is
Egyre nagyobb az esélye annak, hogy idén is recesszióban lesz Németország, ami nem sok jót jelent a magyar gazdaságra nézve. Tavaly pont emiatt kellett a kormánynak idő előtt feladnia a növekedési álmait, idén azonban egy fokkal jobb a helyzet. A 21 pontos akcióterv több eleme is a belgazdaságra összpontosít, addig is, amíg a külpiacainkon és főleg Németországban nem áll helyre az élet.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: Canva
