Elfogadta az Országgyűlés a kormány kulturális törvénycsomagját vádaskodásokkal tűzdelt parázs vita után. Szabó Anett műsorvezető felvetésére, hogy valójában a művészetről vagy a hatalomról szól-e a törvénycsomag, Simon János úgy fogalmazott, a kultúrán keresztül meg a hatalomért. Eltérő politikai kultúrák állnak szemben egymással a politológus közlése szerint és mint rámutatott, mindegyik a hatalomhoz vezet, de jelenleg a kultúráért folytatott harcnak vagyunk a részesei.
Kondor Katalin a téma kapcsán feltette a kérdést: vajon, kinek kellene eldöntenie, hogy ki legyen színházigazgató?
Az újságíró szerint ilyen döntésben részt kell vennie annak, aki adott esetben a pénzforrás. Hozzátette: jó lenne hallani ebben a vitában egy olyan mondatot, amikor valaki egy konkrét üggyel a tarsolyában megindokolja azt, hogy szerinte miért is Magyarországon művészi szabadság, de ilyet egyszerűen senkitől sem lehet hallani.
Ez egy újabb gumicsont, amit felkaphat a baloldal és úgy csinálhat, mintha lenne valami releváns témája, miközben mindenki tudja, hogy valójában semmi nincs
– erről már Trombitás Kristóf beszélt. A publicista emlékeztetett, az elmúlt évben a magyar állam 125 milliárd forintot fordított művészeti és előadói célokra, ami jóval több, mint az uniós átlag, sőt ebből az összegből több mint 5 milliárd jutott független színházakra, vagyis szó sincs semmiféle elnyomásról.
Szilvay Gergely megjegyezte: a független színházakat egy ország nem köteles támogatni, mivel a független színház olyan kis társulat, amelyeknek nincs kőszínháza, hanem alkalmi helyeken működnek.
Szabó Anett megjegyezte, statisztikai számok igazolják, az elmúlt években sorra dőltek meg a színházi rekordok, sőt színházi költségvetés ilyen magas még sosem volt, vagyis valójában nem tudni, hogy a törvény ellenzői, mi ellen is tiltakoznak. Trombitás Kristóf szerint egyértelmű, hogy a Madách téri tüntetésen pontosan kiderült, hogy a várakozásaikhoz képest köszönőviszonyban sincs az a törvénytervezet, amit az Országgyűlés elfogadott.
Összehoztak egy dzsemborit és előadták az ezerszer látott toposzaikat, a rettegést a fasizmustól, a diktatúrától, az elnyomástól, miközben az egész egy kabaré volt. Senki nem akarja őket elnyomni. Bocsánat, csak így lehet mondani, hogy mi vagyunk a normalitás zászlóvivői és emberei, akik azt mondják, hadd legyünk már tőletek nyugton! Mi nem kérünk ebből a revolver színházból, ha szeretnétek legyetek el a kis közösségetekben
– fogalmazott a publicista.
Teljes adás:
Hír TV
