Az Igazságügyi együttműködés az Európai Unió tagjelölt és szomszédos államaival címmel rendezett nemzetközi tanácskozáson az igazságügyi miniszter arról beszélt: az Európai Unió polgárai ma már szabadon eldönthetik, melyik tagállamban kívánnak élni, dolgozni, tanulni vagy éppen házasságot kötni. A személyek szabad mozgása pedig kikényszeríti az államok együttműködését a bűnüldözésben csakúgy, mint az igazságszolgáltatás területén.
A gyors jogsegély kölcsönös biztosítása nélkül az igazságszolgáltatás "elnehezülne", pusztán azért, mert a vádlottak, a tanúk más tagállamban tartózkodnak vagy mert a külföldön keletkezett bizonyítékok beszerzése akadályba ütközne - mondta.
Trócsányi László a büntetőjogi együttműködés területei közül kiemelte a terrorizmus finanszírozása ellen hozott szabályozásokat, a nemzetközi polgári jogi ügyek területéről pedig különösen fontosnak nevezte a nemzetközi családi jogviszonyok rendezését.
Kitért arra: miniszterként részt vett az uniós adatvédelmi reform kidolgozásában. Az elmúlt évtizedekben ugrásszeren megnőtt a globális adatmegosztás és -gyűjtés mértéke, és e megváltozott körülmények között is biztosítani kell a személyes adatok védelmét. Mindezt úgy, hogy egyidejűleg lehetővé teszik ezeknek az adatoknak a szabad áramlását, és nem sújtják aránytalan terhekkel a gazdasági szereplőket - mondta.
Jelentősnek nevezte a 2018-ban hatályba lépett adatvédelmi rendeletet (GDPR), hozzátéve, hogy minden egyes cégnek, legyen az helyi vagy nemzetközi, amely az unióban üzleti tevékenységet folytat vagy uniós polgárok személyes adatait kezeli, meg kell felelnie az új szabályozásnak.
Megjegyezte: az EU célja, hogy úttörő szerepet töltsön be az adatvédelmi szabályozás területén, és mintául szolgáljon a nemzetközi sztenderdek kialakításakor.
Trócsányi László kiemelte: a mobilitás ugrásszerű növekedése és a digitalizáció korábban elképzelhetetlen térnyerése miatt a földrajzi határok fizikai védelme, valamint az emberek, az áruk, a szolgáltatások, a tőke és az adatok áramlásának szabályozása és ellenőrzése az egyik legfontosabb, meghatározó állami feladat. Az EU ezért nem zárkózhat be elefántcsonttornyába, meg kell hallgatnia az EU-n kívüli partnerországokat és közösen kell kialakítaniuk az együttműködés kereteit - mondta.
Szpiridon Flogaitisz, az EPLO igazgatója elmondta, a szervezet munkájában 17 ország képviselői vesznek részt. Az EPLO oktatással és kutatással, valamint nemzetközi együttműködéssel foglalkozik. Felidézte: a szervezetet harminc éve az a szándék hívta életre, hogy tagjai megoldást találjanak Európa jövőjére, nemcsak az EU tagállamai, hanem a kontinens valamennyi lakója számára, és párbeszédet kezdeményezzenek az Európán kívüli társadalmakkal.
MTI
