Semjén Zsolt azt mondta, a szocializmus időszakában még ellenségként tekintettek az emigrációban élő magyarokra, 1990-2010 között pedig "mostohagyerek" volt a diaszpóra magyarsága. Nem foglalkoztak a diaszpórát érintő kérdésekkel, e közösség súlya nem jelent meg kellőképpen a többi magyar nemzetrész mellett.
2010 óta a diaszpóra magyarsága azonos súlyú és azonos méltóságú nemzetrész a Kárpát-medence magyar nemzetrészei mellett - fogalmazott Semjén Zsolt.
Kitért arra, nemcsak a Magyar Állandó Értekezleten vesznek részt a diaszpóra képviselői, hanem speciálisan az ő igényeiknek megfelelően létrehozták a Magyar Diaszpóra Tanácsot, és számtalan programot indítottak el.
Semjén Zsolt értékelése szerint nagyon nagy munkát végeztek el, hiszen 1990 előtt a diaszpóra magyar szervezetei még emigrációs magyar szervezetek voltak, azok "minden értékével és minden fájdalmával".
1990 után az emigráció véget ért, hiszen nemcsak mindenki hazajöhet, hanem 2010 óta mindenkit szeretettel is látnak Magyarországnak - mondta.
Hozzátette: sikerült az emigráció szervezeteiből olyan magyar tömörüléseket létrehozni a diaszpórában, ami minden magyar otthona.
Semjén Zsolt beszámolt arról is, hogy mostanra 1,1 millió az új honosított magyar állampolgárok száma, akik megkapták vagy visszakapták az állampolgárságot.
A diaszpóra magyarsága nemcsak a parlamenti választásokon, hanem az európai parlamenti választásokon is részt vehet. Mindazon magyarok, akiknek nincs európai uniós lakcíme, voksolhattak az EP-választáson, és ezzel is megtestesülhetett a nemzet egysége a magyar delegációban - közölte.
Semjén Zsolt köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának azért, hogy mindig kiálltak Magyarország és a magyarság mellett, akkor is, amikor ez nem volt könnyű.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár elmondta, hogy az idei évben a világ 32 országából közel száz szervezet képviselője van jelen a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén.
MTI
