Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója köszöntő előadásában kiemelte: a világ azt gondolta, hogy a 100 évvel ezelőtti spanyol nátha traumája után már nem fenyegeti ilyen típusú pusztító járvány az emberiséget, mert a tudomány már legyőzte ezeket. Ehhez képest a Covid teljesen felkészületlenül ért bennünket, teljesen felforgatta világunkat. A vírus elterjedésével kapcsolatban vannak nyugtalanító tények: Anthony Fauci, az USA korábbi tisztifőorvosa, az amerikai biológiai fegyverkutatások vezetője a CIA segítségével arra vette rá a vírus keletkezését kutató tudósokat, hogy minden lehető módon cáfolják azt az elméletet, miszerint a COVID laboratóriumból került ki, erősítsék viszont azt a narratívát, hogy a kezdetben állatról állatra terjedő vírus véletlenül, egy wuhani állatpiacról került az emberek közé. Továbbá a mai napig nem tudjuk, hogy azok a szakértők, akik a tesztek vagy az oltóanyagok elfogadtatásáért lobbiztak, alkalmazottaik voltak-e a teszteket, illetve oltóanyagokat rekordgyorsasággal megalkotó gyógyszercégeknek - emlékeztetett a Széchenyi-díjas történész.
Stumpf István, Tokaj-Hegyalja Egyetem alapító-elnöke rámutatott: A 2. világháború óta kevés esemény történt, ami olyan hatással volt a világra, mint a Covid-járvány. A hiper-individualizmussal kapcsolatos romantikának a végét jelentette a COVID. A vírusválság felgyorsította a liberális világrend erózióját, és újabb lépést tett az addig ismert világrend, a Pax Americana-nak az összeomlása, vagy legalábbis átalakulása felé. A válság kiélezte a nagyhatalmak közötti ellentétet, az USA a mai napig Kínát okolja a járvány elterjedéséért – hangsúlyozta Stumpf István.
A járvány számos feszítő társadalmi kérdést hozott felszínre, illetve élezett ki. A karantén mindenütt a világon rendkívül megterhelte az emberi kapcsolatokat, a családokat. Az emberi jogok mindenek felettiségét hangsúlyozók nehezen tudták elfogadni, hogy nem lehet az egyén érdekeit, szabadságát a közösség fölé helyezni. Ők a lezárásokat, a karantént alapvető jogaik megvonásaként, korlátozásaként élték meg. Úgy érezték, hogy a korlátozásokat elrendelő állam túlterjeszkedik, beleszól az életükbe. Csakhogy egy ilyen, emberéleteket veszélyeztető krízishelyzetben nem lehet elfogadni, hogy valaki az egyéni érdekeit a közösség elé helyezi – szögezte le Szlávik János, a Belvárosi Orvosi Centrum infektológus szakorvosa. Szlávik a Covid pozitív hozadékénak nevezte, hogy ma, ha felütné a fejét egy hasonló járvány, akkor nemzetközi összefogással pár hónap alatt kifejlesztenék rá a védőoltást. Ez korábban elképzelhetetlen volt.
A járvány okán az orvosi és gyógyszerészi szakma számos fontos tanulságot vont le. A Covid alatt kiderült, hogy Magyarországnak nagyon nagy a kitettsége a kritikus védőeszközök terén. A gyógyászati eszközöket több, mint 80 százalékban külföldről kellett beszerezni, az országhatárokon kialakuló fennakadások miatt azonban számos estben ezek nem tudtak időben bejutni az országba. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az elengedhetetlen védőeszközök gyártását jó lenne itthon megoldani. Jó hír, hogy vannak ezt előmozdító kezdeményezések – fejtette ki felszólalásában Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.
