A tárgyalást videokonferencia keretében bonyolították le, ahogy a csütörtöki EU-csúcsra is videokapcsolat segítségével kerül majd sor.
Az egyeztetések fő témája a koronavírus-világjárvány miatt Európát sújtó válsághelyzet kezelése volt
- mondta Havasi Bertalan.
Mindkét tárgyaláson számba vették, hogy milyen károkat okozott a járvány az EU tagállamainak gazdaságában, valamint szóba kerültek azok a pénzügyi források és megoldások, amelyek igénybe vételével a kilábalás elindítható.
Orbán Viktor kiemelte:
most különösen fontos a V4-ek egysége, ezért a csütörtöki uniós csúcson a visegrádi országok miniszterelnökei közös, egyeztetett álláspontot képviselnek majd.
Szijjártó: A V4 támogatja a járvány elleni küzdelmet Líbiában
A visegrádi országok (V4) 35 millió eurós támogatást adnak Líbiának, és ezzel nemcsak a határvédelemhez, hanem a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez is hozzájárulnak - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai online sajtótájékoztatóján.
A tárcavezető a Külügyek Tanácsának ülését követően nyilatkozott, amelyet videokonferencia keretében tartottak meg.
Közölte: természetesen a koronavírus-járvány szerepelt legfontosabb kérdésként napirenden. Konszenzus van abban, hogy Európa mindaddig nem lehet biztonságban, amíg a szomszédos térségekben továbbra is súlyos a járványhelyzet - magyarázta. Hozzátette: ezért tárgyaltak az Afrikában és a Nyugat-Balkánon kialakult helyzetről.
Kiemelte: a visegrádi csoport már korábban megállapodott abban, hogy 35 millió euróval támogatja Líbiát, elsősorban a határvédelmét. Most azonban megegyeztek, hogy ennek az összegnek egy részét a koronavírus-járvány elleni küzdelemre használják fel Líbiában. Ennek az az oka, hogy a járvány újabb lendületet adhat az illegális migrációs hullámoknak. Azokban az instabil térségekben ugyanis, ahol emberek százezrei, milliói foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy Európa felé indulnak, újabb inspirációt jelenthet a járvány okozta bizonytalan helyzet - mondta.
Szijjártó Péter kitért arra: Magyarország a Nyugat-Balkánon eddig hat országnak nyújtott támogatást, adott maszkokat és védőruhákat, ami hozzájárul ahhoz, hogy fenntartsák a térség védekezési képességét, arra az esetre, ha újabb illegális migrációs nyomás jelentkezne a nyugat-balkáni útvonalon.
Véleménye szerint az a helyzet, amely "Európa körül kialakult a konfliktusokkal, a háborúkkal, az erőszakos cselekményekkel és ezek megoldatlanságával", most még súlyosabbá vált a járvány miatt. Így az Európába irányuló migrációs hullámok fenyegetése egyre nagyobb, ezért továbbra is erős határvédelemre van szükség.
A külügyminiszter az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök beszerzéséről szólva emlékeztetett: az európai országok nagy mennyiségben továbbra is szinte kizárólag Kínából, illetve Keletről szerzik be a védőeszközöket, és így tesz Magyarország is. Hozzátette: már több mint 80 millió maszk érkezett az országba, a Kína és Magyarország közötti légihíd továbbra is üzemel.
Megjegyezte: Magyarország kellő időben meghozta a szükséges intézkedéseket, amivel a járvány terjedésének lassításában az egyik legjobb eredményt tudta elérni Európában.
Szijjártó Péter beszámolt arról is, hogy tárgyaltak Ukrajnáról. Magyarország továbbra is elvárja, hogy amennyiben Ukrajna komolyan gondolja a szoros együttműködést az EU-val, el kell fogadnia a legfontosabb európai értékeket, köztük a nemzeti kisebbségek védelmét és jogainak tiszteletben tartását - mondta.
Közölte: ebben a tekintetben biztató tárgyalásokat folytattak az ukrán partnerekkel, és most azt várják, hogy "a szavakat tettek is kövessék".
Megjegyezte: Ukrajnának is nyújtottak segítséget, az ország keleti részén támogatták egy egészségügyi intézmény felújítását, Kárpátaljára pedig 100 ezer maszkot és más védőfelszereléseket küldtek.
A külügyminiszter azt is elmondta, hogy a keleti partnerség program "mintha megakadt volna az elmúlt években", ezért a projektnek lendületet kellene adni. Helyes lenne, ha a Fehéroroszországgal szembeni uniós szankciókat megszüntetnék, ha a Moldovának korábban odaítélt pénzügyi támogatást megadnák, és ha Azerbajdzsánnal megkötnék azt a stratégiai megállapodást, amelynek eredményeként az ottani gázforrások megfelelő szerepet játszhatnának az európai energiaellátás biztonságának megteremtésében - vélekedett Szijjártó Péter.
Borrell: Köszönet illeti a visegrádi országokat a Líbiának biztosított támogatásért
Köszönet jár a visegrádi országoknak (V4) - Szlovákiának, Csehországnak, Lengyelország és Magyarországnak -, amiért 35 millió eurós támogatást ajánlottak fel Líbiának annak érdekében, hogy fejleszteni tudja egészségügyi felkészültségét a koronavírus okozta járvány elleni küzdelemben - jelentette ki az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben szerdán.
Josep Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek videókonferenciáját követően tartott online sajtótájékoztatóján szomorúnak nevezte, hogy az összecsapások a járvány kitörése ellenére folytatódnak és fokozódnak az észak-afrikai országban.
Kijelentette: azonnali tűzszünetre van szükség a konfliktus lezárásához és a politikai folyamat elindításához. Mihamarabb stabilizálni kell a líbiai helyzetet, ellenkező esetben a növekvő migrációs nyomás kockázatával kell számolni Európában.
"Ha nem sikerül Líbiát stabilizálni, akkor nem lesznek előremutató eredmények sem a migráció kérdésével kapcsolatban" - emelte ki.
Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, jelen pillanatban a járvány megállítására és az emberéletek megmentésére kell összpontosítani. Nincs ideje semmiféle vizsgálat megindításának az új típusú koronavírus-járvány eredetének felderítése érdekében. Bármiféle vádaskodás a nemzetközi összefogás sikerét veszélyezteti - húzta alá.
Borrell továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy a hamis hírek terjesztése emberek életébe kerülhet. Ezzel összefüggésben kiemelte a tagállamok és az uniós külügyi szolgálat együttműködésének fontosságát az álhírek elleni harc sikere érdekében.
Iránnal összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a tagállamok egyetértettek abban, hogy az EU támogassa a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) intézett iráni pénzügyi támogatási kérelmet. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a koronavírus-járvány elleni harc sikeréhez elengedhetetlen orvosi felszerelések és más eszközök, továbbá azok beszerzéséhez szükséges anyagi támogatás nem tartozik a két ország esetében érvényes amerikai szankciók hatálya alá.
"Sajnálom, hogy az Egyesült Államok ellenzi ezt, humanitárius szempontból úgy gondolom, hogy Irán kérését el kell fogadni" - fogalmazott.
Borrell elmondta, a szakminiszterek ismételten aggodalmukat fejezték ki a Földközi-tenger keleti medencéjében végzett, olaj- és földgázmezők után kutató, illegálisnak tartott török próbafúrásokat illetően és az unió teljes támogatásáról biztosította Ciprust.
Az afganisztáni helyzetre vonatkozó kérdése válaszolva azt mondta, noha a tálibok és az afgán kormány közötti első fogolycserével voltak bíztató jelek, mégsem történt előrelépés a békés rendezés irányába. Az ország politikai és katonai patthelyzetben van. Azonnali humanitárius tűzszünetre van szükség annak érdekében, hogy az ország teljes figyelmével a koronavírus okozta kihívásokra összpontosíthasson - tette hozzá az uniós főképviselő.
A külügyminiszterek a járvánnyal összefüggésben megvitatták azt is, hogyan lehetne még jobban támogatni Ukrajnát és más, a keleti partnerséghez tartozó országot.
"Üzenetünk világos számukra: továbbra is segítséget nyújtunk nekik ebben a kihívásokkal teli időszakban" - mondta.
Tájékoztatása szerint egy humanitárius légihíd felállításának lehetőségét is megvitatták, amely a koronavírussal kapcsolatos felszerelések és egyéb orvosi eszközök szállítására, valamint a humanitárius munkát végzők rendelkezésre állását szolgálná.
MTI
KAPCSOLÓDÓ:
Az Európai Tanács elnökével egyeztetett Orbán Viktor kormányfő