F. Viktort és társát még azelőtt lefülelték, hogy beléptek volna a terrorszervezetbe.
Magyarországon már az is bűncselekmény, ha valaki egy terrorista csoporthoz csatlakozik, vagy ha a nevükben merényletekkel fenyegetőzik – hangzott el a Győri Ítélőtáblán.
Az ügyész szerint az elsőrendű vádlott, F. Viktor mindent elkövetett annak érdekében, hogy szolgálatai felajánlhassa az Iszlám Államnak. „Nem akarok senkit megsérteni, de az Iszlám Állam nem biztos, hogy ővelük sokra ment volna” – mondta F. Viktor ügyvédje, Benkő Péter.
Az elsőrendű vádlott azzal védekezett, hogy megváltozott a cselekmény elkövetése óta. „Több, mint három éve volt, azóta sokat változik az ember” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy azóta mindent megbánt.
Az Iszlám Állam nevét 2014 nyarán tanulta meg a nagyvilág. Propagandavideóiban bombamerényletek, tömeggyilkosságok, emberrablások, földig rombolt műemlékek, szexrabszolgák láthatók. A terrorszervezet a polgárháború zuhant Szíria és Irak nagy részét meghódította, az elfoglalt városokba erőszak és rettegés költözött. Az IÁ a hollywoodi filmekből és videojátékokból lopott ötletekből forgatta propagandavideóit, hogy világszerte önkénteseket toborozzon. Becslések szerint Európából legalább öt-nyolcezren csatlakoztak a terrorszervezethez.
„Számukra pont az volt a motiváló erő az Iszlám Államba, hogy kínált valamit. Egyfajta világképet adott, egyfajta célt adott az életüknek, egyfajta értelmet adott az életüknek. Nyilván, ez egy elég beteg cél és értelem volt, de hát, talán ezért is csatlakoztak hozzá olyan kevesen” – véli Wagner Péter, Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója.
Nem tudjuk, hogy végül hány magyar állampolgár utazott azért a Közel-Keletre, hogy fegyvert fogjon. A becslések szerint nem lehettek sokan.
„Ugye, az Aszad-rezsimhez mentek önkéntesként harcolni. Állítólag egy tucatnyi magyar önkéntes, de annyit tudunk róluk, hogy egy szíriai ellenzéki szervezet közzétette a szervezet nevét és azt, hogy 12 magyar egy hosszú listában, amelyben több ország tagjai voltak felsorolva. Ezen kívül tudunk egy-két magyarról, akik felkelő szervezetekhez csatlakoztak, iszlámista felkelőszervezetekhez csatlakoztak, de nem feltétlenül harcosként” – tudtuk meg Wagnertől.
A 26 éves férfit és társát lenyűgözték az ISIS-ról szóló filmek, sőt, egy idő után úgy gondolták, csatlakoznak a szervezethez. F. Viktor még 2014-ben kezdett levelezni egy Abu Isa nevű férfival, aki Szíriába hívta, hogy egy város védelmében vegyen részt, ennek fejében pénzt is kapott volna.
„Az európai gyakorlatból azt látjuk, hogy a kiutazást mindig megelőzi valamiféle radikalizálódási folyamat, amelynek a során az a személy, aki akar csatlakozni ezekhez a szervezetekhez, általában online felületen keresztül, kapcsolatot keres valakivel, aki már kint van az Iszlám Államban” – folytatta a kutató.
Az elsőrendű vádlott saját a saját pénzén utazott Törökországba, ahol a megbeszélések ellenére nem is várták őt, de valahogyan eljutott a határ mellé, ahol végül a török hatóságok tartóztatták fel és szállították haza.
F. Viktor utazása előtt nem sokkal ismerkedett meg a fiatalabb vádlottal, de neki nem volt pénze és útlevele, ezért nem tartott vele. Végül valamit ő is tenni akart a kalifátusért, ezért az egyik közösségi oldalon dicsőítette az Iszlám Államot és terrortámadással fenyegetőzött. Mindezt két nappal a világot sokkoló, 84 halálos áldozatot követelő nizzai merénylet után tette.
„Az ominózus merényletet követő időszakban azzal fenyegetőzni, hogy busszal emberek közé hajtok, ez bizony több egy egyszerű ízléstelenségnél, ennek komoly realitása lehet, amelyre a hatóságoknak is fel kell készülnie” – mondta Horváth Péter ügyész.
A másodfokú, jogerős ítélet rövid tanácskozás után született meg. Az elsőrendű vádlott fegyházbüntetésébe beszámítják az előzetes fogvatartásban töltött időt.
További részletek a Riasztásban 21 óra 5 perctől kedden este a Hír TV-n!
