Horváth József kiemelte: az iszlám radikalizmus veszélye egyértelműen növekedett az elmúlt években, aminek következményeit már mi is érezzük Európában.
– Senki sem akarta elhinni, hogy az Amerikai Egyesült Államokat a saját földjén megtámadták – elevenítette fel a 2001. szeptember 11-i, a New York-i World Trade Center ikertornyai és a Pentagon ellen végrehajtott terrortámadás emlékeit. A biztonságpolitikai szakértő – aki akkor a magyar polgári elhárításban műveleti igazgató-helyettesként dolgozott – felidézte:
amikor szembesültek a televízióban látottakkal, tájékoztatták a minisztert, a miniszterelnök pedig megszakította a külföldi útját és éjszaka összeült a kormány.
Elsődlegesen a Magyarországon lévő amerikai érdekeltségek biztosítását kellett garantálni, később pedig azt is megvizsgálták, hogy NATO-tagországként Magyarország veszélyben van-e. Horváth József megfogalmazása szerint nem voltunk fenyegetve.
A szakértő továbbá rámutatott: az amerikai biztonsági szolgálatok munkája a kétezres évek elején nem volt megfelelően összehangolt, tehát a legfontosabb információk sem jutottak el a döntéshozókig. – Voltak töredék információk, hogy terrorgyanús személyekhez köthető arabok, például a repülőgép vezetői oktatáson vettek részt az USA-ban. Erről az információról az FBI tudott, de már nem jutott el a döntéshozókig, hanem elveszett a szolgálatok útvesztőiben.
–Emellett az amerikaiak a titkosszolgálatok munkáját akkoriban a technikai elhárításra koncentrálták. Beüzemelték az „Öt szem” nevű globális lehallgató rendszerüket, amiről azt gondolták, hogy akkora mennyiségű metaadathoz juthatnak, hogy minden fenyegetésről értesülnek – emlékezett vissza, megjegyezve: komoly szakmai tanulsága volt a történteknek, hiszen ha ezek a terrorszervezetek tudatosan kerülik az elektronikus rendszerek használatát, a titkosszolgálati elhárító szervezetek pedig nem építenek be saját embereket közéjük, akkor nem lehet róluk információt szerezni.
Az amerikai seregek afganisztáni kivonulásával kapcsolatban az Alapjogokért Központ munkatársa úgy fogalmazott: egyetlen rossz vezetői döntés, ami most Joe Biden elnök döntése volt, egy egész dominósort ledönthet, és nem tudjuk, hol fog megállni. – Az USA kétszázötven-háromszázezer katonának megfelelő hadi felszerelést hagyott hátra Afganisztánban. Ráadásul az afgán katonák döntő részét a szövetségesek képezték ki, és például olyan eszközökhöz jutottak, mint a Pandzsír-völgyben az ellenállókkal szemben bevetett drónok – mutatott rá. A szakértő kiemelte: biztonsági szempontból ki kell elemezni, hogy ez a helyzet milyen hatással lesz a régióra.
– Például Afganisztán közvetlen közelében ott van Pakisztán, amely atomnagyhatalom, az afgán határ mentén található törzsi vidékén azonban ugyanúgy pasduk élnek. Tehát nem lehet tudni, hogy az iszlám radikalizmus mennyire tud majd erőre kapni a környező országokban – fejtette ki. Horváth József végül hangsúlyozta: ha az iszlám radikalizmus felerősödik az afganisztáni helyzet nyomán, annak a hatását nemcsak Kína és Oroszország, de az USA és az EU is meg fogja érezni.
Magyar Nemzet
