Nemzeti konzultáció: mikor és miért?
A nemzeti konzultáció már több mint egy évtizede bevált egyeztetési forma a választók és a kormányzat között, célja pedig, hogy egyetértési pontokat teremtsen a legfontosabb nemzeti kérdéseket illetően. A konzultáció, mint műfaj lehetővé teszi, hogy a választók kinyilvánítsák a véleményüket két választás között, illetve különleges helyzetekben (ilyen volt például a járványhelyzet) lehetővé teszi az egyeztetést arról, hogy milyen irányba lépjen a kormány egyes stratégiai kérdésekben. A nemzeti konzultáció a részvételi demokrácia egy olyan intézménye, amely azokat is megmozgatja, akik nem küldik vissza a kérdőíveket, vagy nem töltik ki azt az interneten. Az ellenzéki politikusok mellett a média és a civil társadalom képviselői is kifejtik véleményüket a konzultáció kérdéseiben, így ezek a vélemények és alternatívak is beépülnek a döntések előkészítésébe. A kormányzati elgondolás, ami a konzultáció háttarében áll, elsősorban a demokratikus vita és legitimitás fontossága, vagyis annak felismerése és alkalmazása, hogy a jelentős és hazánk jövője szempontjából meghatározó kérdéseket közösen kell eldönteni és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a kormányzati cselekvés minden konzultációt követően a választók akaratának megfelelő volt. A járvány alatt hazánkban ezért sem voltak olyan tömeges és erőszakos tüntetések, mint Nyugat-Európa számos államában.
A nemzeti konzultáció intézményét hiába érték baloldali támadások mind a kezdeti években, mind a legutóbbi alkalmakkor, a kitöltők magas számából egyértelműen látszik, az egyeztetési műfaj társadalmi támogatottsága töretlenül erős. Politikai jelentősége és sikeressége pedig éppen ebben áll, vagyis a kormányzati döntéshozatal minden ilyen alkalommal a választók véleményének kikérése után, az alternatívák ütköztetése mellett történik, ami különösen akkor mutatkozik kulcsfontosságúnak, mikor olyan kérdések, problémák vetődnek fel, amelyekre korábban példa sem volt – mint például az illegális migráció, vagy éppen a koronavírus-járvány miatti leállás vagy nyitás kérdése.
Ragadós a nemzeti konzultáció példája
A konzultáció, mint politikai egyeztetési műfaj működőképességét mutatja, hogy mára már több országban – ha kisebb módosításokkal is, de – alkalmazzák. Így például Franciaországban legutóbb idén tartottak konzultációt az ápolók bérfejlesztéséről, az Egyesült Királyságban pedig szintén egy konzultáció során megkérdezték az emberek véleményét a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban, de Írországban is most indul egy konzultáció a Nemzeti Kutatási és Innovációs Stratégia kidolgozása kapcsán.
Az intézménnyel szemben megfogalmazott kritika ellenére a hazai baloldal is több konzultációt tartott, legutóbb a világ 34. legrangosabb egyetemének Budapestre tervezett kampuszának kérdésében. Miközben Brüsszel csak az óraátállításról kérdezi az európaiak véleményét és a Minority Safe Pack kezdeményezést lesöpörte asztaláról, a magyar kormány immáron tíz alkalommal kérdezte meg a magyarok véleményét és az EU Jövője konferenciasorozathoz, illetve a magyar nemzetgazdaság újraindításához kapcsolódó, sorsdöntő kérdésekben újra erre készül.
Századvég
