Ebben az évben több szempontból is különleges karácsonyunk lesz. Azt, hogy együtt ünnepelhetünk-e a fa alatt, azt még nem tudjuk. Talán a karácsonyi hangulatot árasztó betlehemek, a Jézus születését, és a három királyok látogatását ábrázoló díszletek is hiányozni fognak sok városból. Az égen azonban pompás látványosság készülődik: december 21-én a betlehemi csillag 2000 éves jele újra feltűnik a magasságban. Mintha az égiek mit sem tudnának a jelenleg földünkön zajló különleges járványhelyzetről – vezette fel a beszélgetés témáját Velkovics Vilmos.
Jelent-e bármit is ennek a jelnek az újbóli feltűnése? Mi is valójában ez a leggyakrabban négy vagy ötágú, csóvával ábrázolt csillag? Honnan ered a története? És milyen magyarázat áll a jelenség hátterében
– tette fel a kérdést a műsorvezető.
Rózsahegyi Márton szerint a tudomány arra van, hogy összerakjuk, hogy mi is lehetett pontosan ez a jelenség. Elhangzott, hogy nagyon remélik, hogy derült lesz aznap az ég, és akkor a magaslati pontokról, napnyugta irányából az a látvány tárul majd a szemünk elé, hogy a két bolygó, a Jupiter és a Szaturnusz már-már hihetetlenül közel kerül egymáshoz, és szép fényesen ragyognak majd.
A projektmenedzser szerint az az elképzelés, hogy a betlehemi csillagnak csóvája volt, az az évszázadok alatt alakult ki, ezért is gondolták sokan 1301-ben mikor a Halley-üstökös megjelent az égen, hogy ez az égi tünemény hirdette évszázadokkal korábban Jézus Krisztus születésének helyét is.
Rózsahegyi Márton megjegyezte, hogy
utoljára ilyen együttállás az 1600-as években volt, és legközelebb 2080-ban kerül majd egymáshoz ilyen közel a két égitest.
A csillagvizsgáló projektmenedzsere arra is kitért, hogy megfelelő műszerekkel még a két bolygó holdjai is látszódni fognak.
A Svábhegyi Csillagvizsgáló december 21-én az eseményt élőben közvetíti majd napnyugta után.
Teljes beszélgetés:
Hír TV
