Magyarországnak van egy lépésekre lebontott terve, amely arról szól, hogy 2030-ra a villamosenergia termelés 90 százalékát karbonsemlegessé fogjuk tenni
– mondta Orbán Viktor évadindító sajtótájékoztatóján.
A kormány a múlt héten fogadta el a Nemzeti Energia és Klímavédelmi Stratégiát, a tervek szerint a következő 10 évben jelentősen megváltozik a hazai villamosenergia termelés. A jelenlegi többszörösére növekszik majd a napelemparkok száma a Paks 2 projekt megvalósítása után pedig jelentősen emelkedik majd a nukleáris termelői kapacitás, mindez és a klímasemleges gazdaság létrehozása rendkívül költséges, számítások szerint a következő 30 évben csak Magyarországon 50 ezer milliárd forintot kellene fordítani a célok megvalósítására.
Napokon belül megjelenik az a közel ezer oldalas anyag, mely a 2050-ig szóló klímastratégiát dolgozza fel. Kaderják Péter elmondta, többek között azt a problémát kellett megoldaniuk, hogy egymással összefüggésben kezeljék a klíma- és az energiapolitika a kiemelt kérdéseit. Az energiapolitikában az a cél, hogy a fogyasztók számára egy megbízható, olcsó energiaforrást biztosítsanak.
Országunk jelentősen importfüggő szénhidrogénekből, olajból, földgázból, villamosenergia szektorból is sokat importálunk, tehát az energiafüggetlenségünket, szuverenitásunkat is erősítenünk kell.
Ezt össze kell hangolniuk azzal, hogy környezet-és klímabarát módon biztosíthassák mindezt, mivel az energiafelhasználás adja a klíma problémákhoz hozzájáruló gázok jelentős részét. A két terület nem elválasztható, ezért is kellett a két területet egyben megfogalmazni és kitűzni a célokat.
Velkovics Vilmos műsorvezető azon felvetésre, hogy honnan lesz pénz a klímasemlegesség 2050-es eléréséhez, ami kormány szerint 50 ezer milliárd forintba kerülne, Kaderják Péter elmondta: úgy látják, ennek a beruházási igénynek a fedezete három forrásból teremthető elő, szóba jön a magyar költségvetés lehetősége, ami korlátozott, a másik fontos forrás, az EU-s hozzájárulás, amit nem szabad bagatellizálni, hiszen a klímasemlegesség egy összeurópai nagy vállalkozás.
Az új Európai Bizottság ma arról beszél, hogy körülbelül 1000 milliárd eurót kellene találnia arra, hogy segítse a tagországok átállását
– emelte ki.
Hozzátette: a költségek legnagyobb része a magánbefektetők, magánszemélyek és az ipari szereplők részéről kell, hogy érkezzen ebbe a nagy átalakulásba.
Hír TV
