í
A könyv szerzője szerint a modern kori erkölcsi párbeszéd során egymással össze nem mérhető világlátás és énképek találkoznak, ez eredményezi azt, hogy az egyik részről érkező erkölcsi igazságra vonatkozó állítások leggyakrabban a másik oldalon érzelmekkel ütköznek meg. Mert két tábor, két külön világ, két eltérő emberkép képezi a diskurzus alapját.
Nem csoda, ha az egyik érvei nem érvek a másik oldalon. És mivel az erkölcsi alapú érveléssel szemben sokan identitásukban érzik sértve magukat, gyakran az erre adott válasz érzelmi alapú. És viszont! Ettől tűnnek a mai viták sokkal inkább veszekedésnek.
A legnagyobb és leglátványosabb összecsapásoknak az abortusz és reproduktív jogok, a biotechnológia és a génmanipuláció, vagy a szexuális irányultság és a nemi identitással kapcsolatos kérdésekben lehetünk szemtanúi, vagy adott esetben résztvevői. Éppen ezért gondolják úgy sokan, hogy a kiindulópont, vagy a mai állapotok eredője a szexuális forradalom volt.
Trueman professzor azt vallja, hogy nem évtizedekkel, hanem évszázadokkal korábban kezdődött mindez. A párkapcsolati kultúra, a közerkölcs, szexuális szokások, a nemi identitással kapcsolatos kérdések ugyanis nem a szexuális forradalom következtében változtak meg ilyen rövid idő alatt, ilyen jelentős mértékben. Egy jóval régebbről eredeztethető átfogóbb forradalom eredményei, melynek lényege az egyén világfelfogásának és énképének megváltozása.
A könyv magját az az alapvető meggyőződés képezi, hogy az elmúlt hatvan év úgynevezett szexuális forradalmát, amely a transzneműség normalizálásában tetőzött, lehetetlen helyesen érteni, amíg meg nem értjük, hogyan változott meg az „én” természete, az ember önmagáról vallott felfogása és a világhoz való viszonya.
Ennek megértésben nyújt nélkülözhetetlen segítséget ez a könyv.
Forrás: Axióma
Fotó: képernyőfotó
