Gyurcsány nemcsak Putyint hivta meg az Apró-villába, hanem úgy tűnik orosz titkosügynököket is, akik viszont már nem a Rózsadombra, hanem a Nemzetbiztonsági Hivatal épületébe érkeztek. Lássuk, miről is szól a kémper-sztori!
A vádirat
A vádirat szerint Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány volt titokminisztere és Galambos Lajos, az NBH akkori vezetője a Parlamentben megbeszélést tartott az orosz FSZB, vagyis a titkosszolgálat helyettes vezetőjével. A magyar fél azért kereste meg az oroszt, mert attól tartottak, hogy valaki információkat szivárogtat ki az NBH-tól, ezután az orosz szakszolgálat embere felajánlotta, hogy az általa irányított szakemberek poligráfiás vizsgálat segítségével felkutatják, hogy ki a spicli.
"Bolgár pszichológusok" érkeztek
Szilvásy tudta, hogy ez információszerző tevékenységnek minősül, mégis rábólintott az ajánlatra. Galambos Lajos NBH-főigazgatót arra utosította, hogy működjön együtt az Orosz Föderáció megbízottjaival. 2007-ben meg is érkeztek a Nemzetbiztonsági Hivatalba az orosz ügynökök, azonban nem orosz ügynökként, hanem bolgár pszichológusnak álcázva és nem a főbejáraton, hanem egy titkos bejárón bárminemű dokumentálás nélkül, amelyet egyébként az ügy negyedrendű vádlottja egy biztonsági cég vezetője intézett. Az orosz ügynökök 16 vezető beosztásban lévő vagy vezető beosztásra szánt tiszti rendfokozattal rendelkező magyar titkosszolgát vetettek hazugságvizsgálat alá.
Az oroszok a vizsgálatban részt vett személyekről adatokat szereztek, illetve vizsgálták esetleges beszervezhetőségüket is, ezzel az NBH támadhatóságának veszélye rendkívül megnőtt, amely Magyarország nemzetközi és nemzetbiztonsági érdekeit veszélyeztette.
Elmaradt a feljelentés
Galambos Lajost az NBH főigazgatói székében Laborc Sándor követte, aki a történtekről részletes jelentést készített Szilvásy Györgynek, azonban - az általa "tragikus"-nak minősített ügyben - feljelentést nem tett. Ezért kellett neki is a vádlottak padjára ülnie.
Horváth József titkosszolgálati szakértő szerint azzal, hogy a magyar titkosszolgálat az oroszokra bízta a szivárogtató felderítését olyan kárt okozott, amely nagyon nehéz helyzetbe hozta az évtizedek alatt komoly bizalmi rendszert kiépítő magyar szolgálatot.
Nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a kémper minden vádlottját felmentették. Horváth Józseftől arra is kíváncsiak voltak, hogy máshol mi történik, ha valakit kémkedésen kapnak.
„Amikor az Egyesült Államokban lebukik egy izraeli kém – tehát még egy baráti országról is beszélünk – 30 évre két éven belül elítélik, és 30 évre tényleges letöltendő börtönre ítélik. 30 év után – miközben az izraeli kormány többször interveniál ebben az időben, ennek ellenére leüli a 30 évét – és kiengedik, akkor az amerikai igazságszolgáltatás azt mondja, hogy még 5 évig maradjon az Egyesült Államok területén, mert kockázati tényezőt jelent a személye”– mondta el a szakértő.
A 2011-ben kezdődő kémperben először 2013-ben hirdettek ítéletet. Akkor a Debreceni Törvényszék katonai tanácsa első fokon Galambos Lajossal szemben kémkedés miatt két év és tíz hónap börtönt szabott ki. Szilvásy Györgyöt felbujtóként elkövetett kémkedésért két év, tíz hónap szabadságvesztésre ítélte, Laborc Sándor pedig hivatalos személy által ekövetett bűnpártolásért egy év börtönt kapott, két évre felfüggesztve.
Mindenkit felmentettek
A Fővárosi Ítélőtábla 2015-ben ezt a döntést hatályon kívül helyezte és új elsőfokú eljárásról rendelkezett. Másodszorra a Kaposvári Törvényszék katonai tanácsa mind a négy vádlottat felmentette, 2018-ben ezt a döntést hagyta helyben a Kúria is. Minden vádlott szabadon távozhatott.
A Kúria döntését követően a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a közvélemény hiteles tájékoztatása érdekében a Magyarország biztonságát nem érintő iratok titkosítását oldják fel. Ugyanis a kémperben felmerült dokumentumokat 2041-ig titkosították. 2019 áprilisára meg is történt a feloldás.
Hír TV