Ezek a történések azért különösen fontosak, mert Németország az Európai Unió legerősebb állama, az ország döntéshozói nemcsak saját, hanem az egész unió jövőjét is meghatározzák. Ennek legékesebb példája a 2015-ben Angela Merkel által meghirdetett Wilkommenskultur, amely jelenleg úgy tűnik, hogy hosszú időre meghatározta az európai viszonyulást a bevándorláshoz.
A német migrációs helyzetet jól jellemzi Berlin-Neukölln nevű kerülete, amely a főváros egyik no-go zónájának számít. A városrészt az itt élő törökök már csak Isztambulnak hívják, nem véletlenül, hiszen a lakosságot tekintve már kisebbségbe kerültek a németek. Közülök is, aki teheti elköltözik a kerületből. Szóval a német bevándorlási politika rányomta a bélyegét nemcsak Németországra, hanem egész Európára. Éppen emiatt nagy érdeklődés várta a vasárnapi voksolást.
Franciaországban a jobboldali Nemzeti Gyűlés nyerte a voksolást. Marine Le Pen pártja 24 százalékot kapott, miközben a Emmanuel Macron pártja 22-öt.
Nemcsak Franciaországban, hanem Olaszországban is a jobboldali, bevándorlás ellenes Liga győzött. Matteo Salvini pártja a szavazatok 34 százalékát kapta, amely a tavalyi parlamenti választások 17 százalékához képest hatalmas előrelépés. A másik kormánypártja az Öt Csillag Mozgalomra az olaszok mindössze 17 százaléka szavazott.
Lengyelországban is a bevándorlásellenes, jobboldali kormánypárt, a Pis szerezte meg a szavazatok többségét, hiába állt össze a teljes ellenzék. Egyébként az elmondható szinte minden Európai Uniós tagállamról, hogy a jobboldal megerősödött és győzött, ez alól csak Spanyolország kivétel.
Hír TV
