2021 elején négy ember halt meg, amikor Donald Trump hívei a választás hivatalos végeredménye miatt benyomultak a Capitoliumba Washingtonban. Az amerikai törvényhozás épületéből 4 óra alatt sikerült kiszorítani a tüntetőket.
A hatóságok többször is összecsaptak a tiltakozókkal és könnygázt is bevetettek. Végül kivezényelték a Nemzeti Gárdát is. A tüntetők szerint a hatóságok agresszívabban léptek fel velük szemben, mint például a Black Lives Matter-mozgalom aktivistáival.
Az amerikaikat sokkolta a négy tüntető halála. A 35 éves Ashli Babbitt-tel a Capitolium egyik biztonsági embere végzett, amikor a nő be akart mászni az ülésterem épületébe. A rendfenntartó nem adott le figyelmeztető lövést, hanem a tiltakozók közé lőtt. Babbitt családja szerint rendőri túlkapás történt. A gyászolók azt is sérelmezik, hogy a szintén rendőri intézkedés során meghalt George Floyd mellett volt társadalmi kiállás, míg Babbitt halála miatt senki nem vonult az utcára.
A távozó amerikai elnök elítélte a Capitolium ostromát. A megválasztott Joe Biden pedig Donald Trumpot okolta az erőszak miatt.
A január elején történtek azért érdekesek számunkra idehaza, mert a Capitolium ostromát követően felerősödtek azok a hazai narratívák, amik alapján a jobboldali szavazókat az amerikai republikánus párt támogatóival, a balliberális szavazókat pedig a demokrata párt támogatóival próbálják párhuzamba állítani.
Januárban az első szélsőséges narratíva-kísérlet a Jobbikban ütötte fel a fejét. Megosztottak egy képet, ahol Donald Trump és Orbán Viktor, hívei között a közös pontot leplezték le, ami szerintük nem más, mint a kereszt.
A közösségi médiafelületeken már komoly szócsaták is kialakultak a témában. Berg Dániel, momentumos politikus követve a jól bevált momentumos narratívát, arra szólította fel követőit, hogy a washingtoni eseményeket látva, 2022-ben a legfontosabb megállítani a populistákat.
Rákay Philip egy hosszabb írásban hívta fel arra a figyelmet, hogy
semmi meglepő nincs Berg Dániel megnyilvánulásában hiszen a CEU-tüntetések előtt néhány hónappal vették fel a Soros-egyetemre, emiatt költözött Budapestre, majd a tüntetések fő szónoka lett és nemcsak a Momentum elnökségi tagja, de kiterjedt nemzetközi, politikai- és egyéb „fedett” kapcsolati hálóval rendelkezik.
A témával kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök is megszólalt, a 2018 decemberében kezdődött budapesti tüntetéseket idézte fel:
Rendőrsorfallal kellett megvédeni a magyar parlament épületét az erőszakos baloldali tömegtől, ahol ott voltak az ellenzéki politikusok. Meg azt is tudjuk, hogy most is van olyan pártvezető, aki azért állt bíróság elé, mert egy ilyen alkalommal füstgránátot dobott a rendőrökre – mondta el a kormányfő a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában utalva a momentumos Fekete-Győr András erőszakos cselekedetére.
Az adásban Fekete-Győr füstgránátos akciója mellett felidézték Gulyás Márton ámokfutását is, de szóba került Misetics Bálint is, aki a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott Város Mindenkiért Csoport aktivistája, valamint Karácsony Gergely szociális és lakásügyi főtanácsadója.
Misetics neve azért lehet ismerős, mert aktív szereplője volt a fővárosi tüntetéseknek, 2013-ban részt vett a Fidesz Lendvay utcai székházának megtámadásában – hangzott el a műsorban.
A Fidesz kommunikációs igazgatója pedig arról beszélt az Informátor stábjának, hogy
a baloldal megint kívülről vár segítséget a választásokra, ezúttal Joe Bidenben bíznak.
Hollik István szerint is tetten érhető egyfajta kettős mérce és az, hogy amit a baloldalon elkövetnek azt előszeretettel kenik rá politikai ellenfeleikre.
Arra kérdésre pedig, hogy 2022-ben számíthatunk erőszakos cselekményekre, a Fidesz kommunikációs igazgatója azt válaszolta,
hogyha a Fidesz-KDNP-n fog múlni, akkor biztosan nem. Ellenben, ha a baloldalon, akkor erre a kérdésre már nem tud egyértelmű nemmel felelni. Hiszen láttuk, hogyha a parlamentben nem olyan törvényeket fogadnak el, ami az ellenzék nem tetszik akkor erőszakhoz folyamodnak.
Teljes adás:
Hír TV
