Épp a magyar miniszterelnök mostani tokiói látogatásához időzítve jelent meg egy cikk a The Diplomat külügyi szakportálon, amely a japán külpolitikában bekövetkezett, progresszív változást elemzi. 2019 ugyanis kifejezetten sűrű év volt Abe Sindzó miniszterelnöknek és kormányának: idén Kína, Dél-Korea, India, Irán, Ausztrália és az EU is kiemelten kezelt viszonylatnak számított, ezeket az országokat – számos további mellett – fel is kereste a japán kormányfő. Az elemzés megjegyzi: nem forradalmi változás, hogy Tokió nagyobb figyelmet fordít a nemzetközi kapcsolataira. Az Egyesült Államok kiszámíthatatlan külpolitikájával és Kína töretlen nyomulásával elindult kezdeményezőkészség azonban mostanra részleteiben is jól megfigyelhetővé vált. Tokió regionális szinten igyekszik javítani, elmélyíteni relációit, míg a földrajzilag távolabb fekvő térségekben kapcsolatainak bővítésére törekszik.
Noha ez a diagnózis a távoli, ám bejáratott magyar–japán kapcsolatok elhanyagolását vonná maga után, valójában az elmúlt években Budapesten is komoly diplomáciai offenzíva zajlott le. Jelentősen megnövekedett a japán delegációk száma Magyarországon, lapunk is több interjút közölt a nemzetközi kapcsolatok számos elismert, japán szakemberével. A szakértői látogatások középpontjában rendszerint az átalakuló világrend és Peking nemzetközi befolyásának megerősödése állt, ezért a Kelet-Ázsiával foglalkozók körében itthon általánossá vált a vélekedés, hogy Tokiónak nincs ínyére az elmúlt években lendületesen bővülő magyar–kínai kapcsolatrendszer. Ezt támasztja alá, hogy bár Abe Sindzó 2012 óta vezeti Japánt, még nem látogatott el Magyarországra, miközben a kelet-közép-európai régió legtöbb országában igen.
A politikai kapcsolatokban áttörést hozhat, hogy Orbán Viktor most Japánba látogatott. A vizit apropóját a két nép közötti hivatalos kapcsolatok felvételének 150. évfordulója adta. Japán kollégájával, Abe Sindzóval közös sajtótájékoztatójukon a magyar kormányfő optimistán nyilatkozott a kétoldalú kapcsolatokról. Mint fogalmazott, lelki tartalma van a két nép barátságának, amelynek alapjául szolgált Japán segítsége a rendszerváltás éveiben. Orbán Viktor felidézte, 1990-ben jelen volt az Országgyűlésben, amikor át kellett alakítani Magyarországot, a világ pedig bizalmatlanul szemlélte, sikerül-e. – Volt azonban egy ország, amelyben egypercnyi bizalmatlanság sem volt: Japán, amely nem kérte vissza azonnal a hiteleit, fejlesztéseket hozott Magyarországra, és segített, hogy az ország ezt a nehéz időszakot túl tudja élni – emlékeztetett. A gazdasági kapcsolatokat illetően a magyar miniszterelnök elmondta, Japán sikere fontos nekünk, mert a legnagyobb ázsiai befektetőről van szó hazánkban. – Minél sikeresebb lesz Japán, annál nagyobb összegben fektethet be Magyarországon – mutatott rá. Mint hangsúlyozta, japán kollégája biztosította, hogy Tokió is érdekelt hazánk sikerében, ezért támogatja, hogy modern technológiai beruházások érkezzenek Magyarországra.
A gazdasági kapcsolatok így is kiemelkedők – erről a Külgazdasági és külügyminisztérium tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Közölték, legfrissebb adataik szerint a kétoldalú áruforgalom 2019 első nyolc hónapjában – 2018-hoz képest – 0,1 százalékkal emelkedett, míg a teljes kereskedelmi mérleg 35 százalékkal erősödött. A befektetésekben Japán világviszonylatban a hetedik, Ázsiából pedig a legnagyobb hazánkban. Az MNB adatai szerint 2017-ben több mint 2,6 milliárd euró volt a japán tőkebefektetés-állomány Magyarországon, ez a szám az ezt megelőző évek során is folyamatosan emelkedett. Ma 170 japán vállalat működik nálunk, 33 000 főt foglalkoztatnak, és különösen az autóiparban jelentősek. 2019-ben a legfontosabb japán beruházások is erről a területről érkeztek, az öt legfontosabb közül három ehhez az ágazathoz kapcsolódik. A magyar kormány eddig hat japán vállalattal kötött stratégiai szerződést.
Magyar Nemzet
