Jens Stoltenberg az Észak-atlanti Tanács és a German Marshall Alapítvány videókonferenciáján a NATO jövőjét felvázoló beszédében kiemelte, hogy folytatni kell a beruházást a fegyveres erőkbe és a modern katonai képességekbe, amelyek több mint 70 éve szavatolják a szövetségesek biztonságát.
A NATO-nak politikailag is erősebbé kell válnia, ami azt jelenti, hogy a szövetséget a közös biztonságot jelentő kérdések, szükség esetén pedig a közös cselekvés formájának megvitatására kell használni. Ennek fontosságát a koronavírus-járvány különösen megmutatta, miután sok országban rávilágított a felkészültség hiányosságaira és az egészségügyi rendszerek súlyos gyengeségeire - húzta alá.
"A kihívások, amelyekkel a következő évtizedben szembe kell néznünk, sokkal nagyobbak, mint amekkorát bármelyikünk képes lenne egyedül kezelni. Sem Európában, sem Amerikában. Ez ezt jelenti, hogy ellen kell tudnunk állni a nemzeti megoldások kísértésének" - fogalmazott Stoltenberg.
Arra szólította fel a szövetséges tagállamokat, hogy az Oroszország és Kína jelentette kihívások közepette védjék meg a szabályokon alapuló globális rendet és a demokráciát. Azt közölte, Oroszország továbbra is új fegyvereket fejleszt, köztük a közelmúltban egy közepes hatótávolságú rakétát, mindeközben Kína felemelkedése alapvetően változtatja meg a globális hatalmi egyensúlyt.
"2030-ig még szorosabb együttműködésre kell törekednünk a hasonló gondolkodású országokkal, például Ausztráliával, Japánnal, Új-Zélanddal és Dél-Koreával annak érdekében, hogy megvédjük azokat a globális szabályokat és intézményeket, amelyek évtizedek óta szavatolják a biztonságunkat" - mondta.
Szavai szerint a szorosabb együttműködésre a közös értékek védelme érdekében van szükség a fokozott globális verseny idején. Végezetül pedig arra szólította fel a tagállamokat, hogy álljanak ki a jogállamiságra, a szabadságra és a demokráciára épülő világ mellett.
MTI
