Nincsenek terhelő, egyértelmű információim arról, hogy valóban Ukrajna állt a támadás mögött. Amikor egy fegyveres konfliktus zajlik, azt nem csak katonai célpontok ellen vívják, hanem stratégiai jellegű célpontok ellen is. A csővezetékek pedig stratégiai célpontok. Ha a támadás célja az volt, hogy megzavarják az Európába irányuló gáz- és olajszállítást és az Oroszországba irányuló pénzáramlást, akkor – és szándékosan mondom, hogy feltételes módban – ez jogos célpont lehet. De ilyen információval nem rendelkezem – mondta a cseh elnök egy interjúban.
Majd amikor az újságíró visszakérdezett, hogy vajon ezzel nem Európának okozott-e nagyobb bajt Ukrajna, Petr Pavel kifejtette, hogy szerinte az Északi Áramlat nem volt kritikus infrastruktúra.
Már akkor is számos alternatívával rendelkeztünk, így az Északi Áramlat nem volt olyan kritikus vezeték, amelytől Európa energiabiztonsága függött volna. Bizonyára okozott némi bonyodalmat, de nem olyanokat, amelyekkel ne tudtunk volna megbirkózni.
Az interjúban szóba kerül a kurszki ukrán betörés is. Szerinte a legvalószínűbb cél az volt, hogy Ukrajna erősebb pozícióból tárgyalhasson egy esetleges béketárgyalás során.
Közel 40 kilométert haladtak előre, és több falut is ellenőrzésük alá vontak. Ez persze nem hasonlítható az Orosz Föderáció által megszállt ukrán terület húsz százalékához, de legalábbis nagy csapás Oroszország és fegyveres erőinek presztízsére. Talán a másodlagos cél az volt, hogy világossá tegyék az orosz lakosság számára, hogy az orosz hadsereg és Putyin elnök nem mindenható – mondta az elnök.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: AFP
