- Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban található Mamrivka települést – közölte az orosz védelmi minisztérium.
Az ukrán csapatok feladták állásaikat az ugyanebben a régióban található Krasznohorivkában. Szvatove és Kupjanszk irányában az orosz erők egyre jobban visszaszorítják az ukrán hadsereget. A hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben 13-ban, Kurszk megyében pedig háromban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A „különleges hadművelet” övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint kétezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 240.
- Több térségben is orosz drónokat és rakétákat semmisített meg az ukrán légvédelem.
Kijev közlése szerint a főváros és további 3 régió fölött lőttek le repülőeszközöket. A támadás során nyolc pilóta nélküli robotrepülőből hatot, három rakétából pedig kettőt semmisítettek meg Kijev felett. Oroszország az elmúlt hetekben több száz drónt és rakétát indított Ukrajna ellen. Kijev ezért újabb légvédelmi fegyvereket kért szövetségesitől, továbbá azt várja a Nyugattól, hogy engedélyezze a nagy hatótávolságú csapásmérő eszközök bevetését Oroszország területén.
- Kijev közlése szerint Oroszország vegyi támadásokat hajt végre Ukrajnában.
Az ukrán fegyveres erők sugár-, vegyi és biológiai védelmi hírszerzői tavaly február óta 4035 olyan esetet rögzítettek, amikor orosz csapatok veszélyes vegyi anyagokkal töltött különleges lőszereket vetettek be Ukrajnában, idén augusztusban pedig 447 ilyen eset volt
- Oroszországot is be kell vonni a következő békekonferenciába - jelentette ki a német kancellár.
Olaf Scholz először beszélt nyíltan arról, hogy Moszkvának is részt kell venni a diplomáciai rendezésben. A szövetségi kormányfő azonban azt is hozzátette, hogy Berlin továbbra is támogatja Ukrajnát. A Kreml csak a médiából értesült Olaf Scholz német kancellár „béketervéről”, de nem utasít el eleve semmilyen rendezési lehetőséget – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára.
- Németországnak át kell adnia Oroszország részére azokat a rendelkezésre álló információkat, amelyek az Északi Áramlat 1, és Északi Áramlat 2 gáz-vezetékek elleni terrorista támadással kapcsolatosak.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova szerint Olaf Scholz német kancellárnak nem a médiának kellene szivárogtatni, hanem hivatalos nyilatkozatokat és adat-cserét kellene folytatni az érintett országok illetékesei között.
- Lengyelország szabotálhatja az Északi Áramlat gázvezetékek körüli vizsgálatot - vélik német nyomozók.
A hivatalos közlés szerint egy ukrán búvároktató és 5 társa robbantotta fel a Balti-tenger alatti csöveket, majd a terrortámadás elkövetése után hazájukba menekültek. A hatóság emberei azzal vádolják Varsót, hogy nem hajtotta végre a szövetségi német bíróság által a fő gyanúsított ellen júniusban kiadott európai elfogatóparancsot. A német szövetségi hírszerzés korábbi vezetője pedig még tovább ment, és azt mondta: a lengyel és az ukrán elnök egyaránt tudott a támadás terveiről.
- Orosz drón csapódott be szombaton az európai uniós és NATO-tagország Lettország területén, a lett hadsereg hétfőn közölte, hogy a pilóta nélküli repülő szerkezet robbanószerekkel megrakott iráni gyártmányú Sahíd volt.
- Svédország újabb katonai segélycsomagot küld Ukrajnának 4,6 milliárd svéd korona (körülbelül 153 milliárd forint) értékben – jelentette be a svéd védelmi miniszter.
- Londonba látogat kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
A brit külügyi tárca tájékoztatása szerint Blinken és David Lammy brit külügyminiszter új kétoldalú stratégiai párbeszéd elindítását kezdeményezési. A tárgyalások fő témakörei között lesz ugyanakkor az Ukrajnának nyújtandó további támogatás is, valamint a brit-amerikai együttműködés a közel-keleti válság hosszú távra szóló békés rendezése és a kétállami megoldás elérése érdekében.
- Az Európai Unió egymillió tankönyvvel támogatja az ukrán diákokat az új tanévben, az első adag hétfőn érkezik az ukrán hatóságokhoz – jelentette be az Európai Bizottság.
- A Mol csoport megállapodásokat kötött kőolajszállítókkal és csővezeték-üzemeltetőkkel a kőolaj folyamatos szállításának biztosítására a Barátság kőolajvezetéken Oroszországból, Fehéroroszországon és Ukrajnán keresztül Magyarországra és Szlovákiába – közölte a társaság.
