Nagy többséggel jóváhagyta szerda éjjel a londoni alsóház a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) elhalasztását, így véglegessé vált, hogy az Egyesült Királyság pénteken, a brexit eredeti határnapján nem lép ki az Európai Unióból. Az éjszakába nyúló szavazássorozaton ugyanakkor a brexit feltételrendszerét tartalmazó, az EU-val novemberben elért, a ház által azonban kétszer is nagy többséggel elvetett megállapodás egyetlen alternatívája sem kapott többséget.
Theresa May miniszterelnök nem sokkal a szavazások előtt közölte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójával, hogy kész távozni tisztségéből a brexit-tárgyalások következő – az EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatokról szóló – szakaszának kezdete előtt, de ennek fejében kérte, hogy a frakció támogassa a brexit-megállapodást.
Az Egyesült Királyság eredetileg e héten, pénteken lépett volna ki az Európai Unióból. Miután azonban az alsóház januárban 230, két hete 149 fős többséggel elutasította a brexit-megállapodást, Theresa May a múlt héten kezdeményezte az EU-nál a brexit határidejének június 30-ig terjedő halasztását. Az EU a múlt heti csúcsértekezleten végül olyan megoldásra jutott, hogy ha a brit parlament ezen a héten elfogadja a brexit-megállapodást, a kilépés május 22-ig – az európai parlamenti választások előtti napig – halasztható.
A brexit-egyezmény újbóli elutasítása esetén viszont a halasztás április 12-ig tart. Addig Londonnak ismertetnie kell az EU-val a további menetrendről szóló elképzeléseit, és döntenie kellene arról is, hogy részt akar-e venni a májusban esedékes európai parlamenti választásokon.
Ha erre a brit kormány hajlandó, akkor az EU-csúcson elért megállapodás alapján a brexit hosszabb ideig tartó halasztása is szóba kerülhet, ha viszont London továbbra is elveti a részvételt az EP-választásokon, és nincs elfogadott brexit-egyezmény, akkor április 12-én elvileg megállapodás nélkül megszűnhet a brit EU-tagság. E halasztási forgatókönyvet hagyta jóvá az alsóház a szerda éjjeli szavazáson 441:105 arányban.
A halasztás nemzetközi jogi szinten már az EU-csúcs múlt pénteki zárása óta hatályos, mivel mind az unió, mind London beleegyezett a kilépési határidő módosításába, de a londoni parlamentben is törvénykezési aktusra volt szükség ahhoz, hogy a halasztás megjelenjen a brit jogszabálygyűjteményben is. A brit kormány ugyanis már tavaly törvénybe foglaltatta, hogy a brit EU-tagság március 29-én, pénteken, brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor megszűnik.
Az alsóház által elfogadott módosításnak még meg kell járnia a felső kamarát, a Lordok Házát, de ez formalitás, mivel a főrendiház nem állhat nemzetközi jogi hatályú megállapodások útjába. Az alsóház szerda éjjel szavazott a brexit-megállapodás több alternatívájáról is, de ezek egyike sem kapott többséget.
A ház hétfőn hagyta jóvá azt az indítványt, amelynek alapján a képviselők saját kezdeményezésükre szavazhatnak a nem kötelező jogi erejű, indikatív, vagyis véleményjelzési céllal – a brexit feltételrendszerét rögzítő egyezmény különböző alternatíváiról. Ez gyakorlatilag példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott brexit-folyamat további irányítását.
A szerdai vitanapra beterjesztett napirendi javaslatok közül John Bercow, az alsóház elnöke nyolcat hagyott jóvá. Ezek egyike szerint az Egyesült Királyságnak április 12-én megállapodás nélkül ki kell lépnie az EU-ból.
Egy másik indítvány szerint a kilépési megállapodást a kormány csak akkor léptethetné életbe, ha az egyezményt előbb népszavazáson is jóváhagyják a választók. Ez kapta a legtöbb jóváhagyó voksot: ezt az indítványt a képviselők 268:295 arányban vetették el.
Volt egy olyan javaslat is, amely szerint ha a kilépés határideje előtti napig nincs elfogadott brexit-megállapodás, a kormánynak szavazást kell kérnie a megállapodás nélküli brexitről, és ha ezt a ház elveti, akkor törölni kell a brexitet. Az a javaslat járt a legközelebb a többség eléréshez, amely vámunió fenntartását célozta az EU-val a brexit után is: a ház ezt az indítványt 264:272 arányban vetette el.
Egy másik beterjesztés azt indítványozta, hogy London a brexit után is maradjon az Európai Gazdasági Térség (EEA) tagja, és kérje visszavételét az Európai Szabadkereskedelmi Társulásba (EFTA). Az Egyesült Királyság az EFTA tagja volt egészen 1973-ig, amikor csatlakozott az akkori Európai Közösségekhez.
Nem kizárt, hogy az alternatív brexit-javaslatok közül a legnépszerűbbek hétfőn ismét a ház elé kerülnek, de az is lehet, hogy a kormány még ezen a héten ismét a képviselők elé terjeszti az eredeti brexit-megállapodást.
Theresa May a tory frakció zártkörű szerdai ülésén közölte: kész távozni tisztségéből a brexit-tárgyalások következő szakaszának kezdete előtt, de ehhez gyakorlatilag feltételként szabta, hogy a tory pártcsoport támogassa a brexit-megállapodást.
A miniszterelnök az ülésen kijelentette: tudatában van a frakció azon kívánságának, hogy a brexit-tárgyalások második szakaszában új hozzáállás érvényesüljön, és új vezetés kerüljön a párt élére. „Nem fogok ennek útjába állni” – tette hozzá.
A kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó, rendkívül EU-szkeptikus irányvonalú észak-írországi Demokratikus Unionista Párt (DUP) azonban már szerda este bejelentette, hogy továbbra sem hajlandó megszavazni az egyezményt, ha az ismét a ház elé kerül.
A DUP támogatása nélkül továbbra is nagyon kétséges, hogy a kormány – akár ellenzéki voksokkal – el tudná-e fogadtatni a brexit-egyezményt.
