Joe Biden közleményének kiadása után Örményországban az utcán ünnepeltek az emberek. Az örmény elnök is üdvözölte a bejelentést, a török külügyminiszter azonban leszögezte: hazájának nincs mit tanulnia másoktól saját múltját illetően.
Április 24-én az örmények 2015-ben legyilkolt honfitársaikra emlékeztek. Az Örmény Népirtás Emléknapján a templomok harangjai három percen át kongtak a meggyilkolt áldozatok emlékére. Jereván belvárosából pedig menet indult a Népirtás Emlékhelyéhez, ahol hosszú sorokban rótták le tiszteletüket az emberek az örök mécsesnél.
Ugyanekkor a Fehér Házban közleményt adtak ki. Ebben Joe Biden elnök leszögezte: "Az amerikai nép megemlékezik ma mindazokról az örményekről, akik életüket vesztették a 106 évvel ezelőtti népirtásban. Az évtizedek során örmény bevándorlók gazdagították az Egyesült Államokat, akik sosem feledték a tragikus múltat. Mi tiszteletben tarjuk a múltjukat, szemünk előtt van fájdalmuk. Nem azért tesszük ezt, hogy hibáztassunk bárkit is, hanem ezzel szavatoljuk, hogy a történtek sosem fordulhassanak elő többé".
A világban 32 ország, köztük az uniós államok többsége ismerte el eddig népirtásként a 1915-ös vérengzéseket. Az Egyesült Államokban több tagállam, de még a washingtoni Kongresszus is megtette ezt, az amerikai elnökök azonban a papíron NATO-szövetséges Törökország stratégiai súlya miatt tartózkodtak ettől, egészen eddig.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915-ben másfél millió örményt, valamint legalább félmillió görögöt és asszír keresztényt gyilkoltak le az Oszmán Birodalomban. Sokakat a templomokban gyűjtöttek össze, és rájuk gyújtották az épületet, másoknak az éhhalál volt a részük a szíriai sivatagba indított halálmenetekben. Gyermekek százezrei maradtak árván, őket török családoknak adták, de tízezrek Franciaországba és az Egyesült Államokba kerültek.
A hivatalos török álláspont túlzónak tartja ezt az adatot, és tagadja, hogy tudatos népirtás történt volna. Törökországban - szemben a Holokausztért minden felelősséget vállaló Németországgal – elmaradt a múlttal való szembenézés: aki népirtásról beszél, azt börtönbe zárják.
Mehmet Cavosoglu külügyminiszter Joe Biden bejelentése után már perccel később reagált, azt állítva, hogy a szavak nem írhatják felül a történelmet, hazájának pedig nincs mit tanulnia másoktól saját múltunkat illetően.
HírTV
Lemondott az örmény kormányfő, ügyvezető marad a júniusi választásig
Egy hónappal ezelőtti ígéretéhez híven lemondott hivataláról vasárnap az örmény miniszterelnök. Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő marad a június 20-ra kitűzött parlamenti választásig. A politikus a Facebook-oldalán tette meg a bejelentést.
Örményországban súlyos belpolitikai válságot idézett elő, hogy a kormányfő 2020 novemberében kapitulációval felérő, Örményország számára igen kedvezőtlen feltételeket tartalmazó tűzszüneti megállapodást írt alá, miután Azerbajdzsán jelentős területeket foglalt el a vitatott hovatartozású, túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabahban. Az örmény és az azeri haderő közötti, szeptember 27-től november 9-ig tartó harcokban hatezer ember vesztette életét.
Pasinján - aki a történtek ellenére továbbra is népszerű, elsősorban a kis településeken - március 18-án jelentette be az örmény államfővel és a három parlamenti frakció képviselőivel tartott konzultációk után, hogy június 20-án előrehozott választást tartanak, hogy ezzel véget vessenek a belpolitikai válságnak.
A tűzszüneti megállapodás aláírása után tüntetéssorozat kezdődött Örményországban, a tüntetők Pasinján távozását követelték. A tiltakozó megmozdulások az előrehozott parlamenti választás kihirdetése után is folytatódtak. A tiltakozók szerint a kormányfőnek nem szabadna indulnia a választáson, hanem egyszer és mindenkorra távoznia kellene a politikából.
MTI
Hevesen bírálta a török vezetés, hogy az amerikai elnök népirtásnak ismerte el az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat
A török vezetés számos tagja hevesen bírálta, hogy Joe Biden amerikai elnök szombaton hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat. A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.
Mustafa Sentop török házelnök vasárnap a Twitter-fiókján azt írta, hogy Biden kijelentése "politikai számítások terméke", és annak se történelmi, se jogi érvénye nincs. Az amerikai elnök szavai kárt nem okoznak Törökországnak, ugyanakkor "olyan vonást hordoznak magukon, amely mérgezi a török-amerikai kapcsolatokat" - húzta alá.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő vasárnap a közösségi oldalán emlékeztetett, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő korábban olyan közös történészbizottság felállítását szorgalmazta, amely kivizsgálná az 1915-ös eseményeket. "Ám azok, akik félnek attól, hogy a dokumentumokkal napvilágot lát az igazság, nem tudtak válaszolni a felhívásra" - fogalmazott Kalin. Hozzátette: azáltal, hogy az amerikai elnök nem vette figyelembe ezt a tényt, elvtelen hozzáállást tanúsított.
Süleyman Soylu belügyminiszter a Twitter-fiókján röviden és tömören kijelentette: "az Egyesült Államok nem ismeri a történelmet, mert nincs történelme".
Fahrettin Altun, az államfői hivatal kommunikációs igazgatója arról írt: rendkívül "szerencsétlen és elkeserítő" a kétoldalú kapcsolatok szempontjából, hogy Washington "beárnyékolja" Törökország büszke történelmét. "Az amerikai illetékesek ezzel a megnyilatkozással sajnos térdet hajtottak a lobbitevékenységek kívánalmai előtt" - fogalmazott.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már percekkel Biden szombati esti bejelentése után reagált, hangsúlyozva, hogy Ankara teljességgel elutasítja az abban foglaltakat. "Szavak nem másíthatják meg, nem írhatják felül a történelmet. Nincs mit tanulnunk másoktól a múltunkat illetően. A politikai megalkuvás a legnagyobb árulás a béke és az igazság ellen" - hangsúlyozta Twitter-üzenetében a török tárcavezető. "Határozottan elutasítjuk ezt a kizárólag populizmuson alapuló nyilatkozatot" - tette hozzá.
Az este folyamán később bekérették a török külügyminisztériumba az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, akit Sedat Önal tárcavezető-helyettes fogadott. A beszámoló szerint Önal Ankara "határozott reakcióját" fejezte ki az amerikai misszióvezetőnek.
Erdogan török elnök még nem kommentálta amerikai hivatali kollégája kijelentését.
Elemzők már előzőleg arra hívták fel a figyelmet, hogy Biden mindenekelőtt jelképes, ugyanakkor történelmi horderejű bejelentése fel fogja bőszíteni Törökországot, tovább rontva az eddig is feszült viszonyt a két NATO-szövetséges között.
Az amerikai képviselőház és a szenátus 2019 végén határozatban népirtásnak minősítette az örmények tömeges lemészárlását 1915 és 1917 között az Oszmán Birodalom által, ám Morgan Ortagus akkori külügyi szóvivő később közölte: a - Donald Trump elnök vezette - amerikai kormány nem tekinti népirtásnak a történteket.
Történészek szerint az első világháború alatt, 1915 áprilisától mintegy másfél millió örményt gyilkoltak le az Oszmán Birodalom területén. Ankara túlzónak tartja ezeket a számokat, és tagadja, hogy a gyilkosságokat módszeresen hajtották volna végre.
MTI
