Felosztották egymás közt a Kaszpi-tengert a körülötte fekvő országok. Az érintett államok vezetői egy kazahsztáni csúcstalálkozón egyeztek meg arról, hogy mekkora rész felett rendelkezhetnek az ásványkincsekben gazdag víztömegből. A 20 éve tartó vita arról szólt, hogy tónak vagy tengernek kell tekinteni a Kaszpi-tengert, aminek jelentős sótartalma van, de zárt víz és nincs lefolyása. Ennek azért van jelentősége, mert itt található a világ harmadik legnagyobb olaj- és gázlelőhelye, és a nemzetközi jog szerint a tengerek alatti ásványkincseket a partszakasz hosszának megfelelően kell elosztani.
Az egyezség részleteit nem hozták nyilvánosságra, de orosz kormánykörökből kiszivárgott információk szerint a felek a tenger mellett döntöttek – vagyis a felosztás erősorrendje: Kazahsztán, Türkmenisztán, Azerbajdzsán, Irán és végül Oroszország.
Az egyezmény kizárja a régión kívüli országok katonai jelenlétét a tengeren, amelynek biztonságáért és erőforrásainak kezeléséért az öt partmenti állam felelős.
Az egyezmény értelmében hajózni, halászni, tudományos kutatást folytatni és csővezetéket lefektetni a felek által egyeztetett szabályok alapján lehet.
A határozatlan időre szóló egyezmény az összes részes állam parlamenti jóváhagyása és a ratifikációs okmányok letétbe helyezése nyomán lép majd érvénybe.
