A hírügynökség szerint már január elejéig be kellett volna nyújtani a vizsgálati jelentést, de nincs konszenzus a három néppárti bölcs között a magyar jogállamiság megítéléséről. Ez pedig a hírügynökség szerint jól mutatja azt, hogy az Európai Néppárton belül is megosztó a kérdés, és közben tartanak is a néppárti vezetők attól, hogy egy elítélő vizsgálatra és kizárási javaslatra mi lenne Orbán Viktor magyar kormánypárti elnök és miniszterelnök válaszlépése.
A kormányfő múlt pénteken azt mondta: egy centire voltak csütörtökön attól, hogy kilépjenek az Európai Néppártból, de amiatt nem tették ezt meg, mert néhány nagy tagállam pártjaitól támogatást kaptak a csütörtöki EP-szavazáson.
Az Európai Parlament plenáris ülésén újra szavaztak a magyar és lengyel jogállamisági eljárás ügyében. Ennek keretében többek között azt mondták ki nagy többséggel képviselők, hogy az eljárás elindítása óta romlott a jogállamisági helyzet mindkét országban, így az Európai Tanácsban döntésre kell vinni az ügyet (legyenek előírt változtatási javaslatok határidővel) és össze kell kötni az EU-pénzek kifizetését 2021-2027 között a jogállamisági feltételrendszerrel. Az EP állásfoglalás azért is tudott átmenni nagy többséggel, mert a német néppárti képviselők nagy része is kihátrált a magyar kormánypárt mögül. Feltehetően ezért mondta Orbán Viktor, hogy majdnem kiléptek.
