A parlament előző nap vitázott a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről.

A vitát követő csütörtöki szavazáson 446 szavazattal, 178 ellenében, és 41 tartózkodás mellett elfogadott, nem kötelező érvényű határozatában az EP Magyarország esetében elsősorban az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólásszabadság, a korrupció, a kisebbségek jogai, valamint a bevándorlók és menekültek helyzete miatt fejezte ki aggodalmát.

Az állásfoglalás arra figyelmeztetett, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal folytatott uniós egyeztetések még nem vezettek eredményre az uniós alapértékek tiszteletben tartása terén, a jogállamiság a korábbinál rosszabb állapotban van a két tagállamban.

A képviselők felkérték az Európai Unió tagországait tömörítő Tanácsot, hogy az uniós jogszabályok tiszteletben tartásának garantálása érdekében adjon határidőket is magába foglaló, konkrét ajánlásokat az érintett országoknak.

Továbbra is "aláássa a közös európai értékek integritását, a kölcsönös bizalmat és az unió egészének hitelességét" az, hogy a Tanács nem alkalmazza hatékonyan az uniós szerződés 7-es cikkét - jegyezték meg.

Az EP azt várja az Európai Bizottságtól, hogy teljes mértékben használja ki a rendelkezésre álló eszközöket annak érdekében, hogy a két ország esetében ne sérülhessenek tovább az unió alapértékei. Ilyen eszköz lehet például a kötelezettségszegési eljárás vagy az Európai Unió Bíróságához benyújtott, ideiglenes intézkedések iránti kérelem.

A képviselők rosszallásuknak adtak hangot, amiért eddig nem vehettek részt a tanácsi meghallgatásokon annak ellenére, hogy a magyar eljárást a parlament kezdeményezte. A képviselők ismét leszögezték, hogy az EP-nek lehetőséget kell biztosítani az indoklással ellátott javaslatának hivatalos tanácsi bemutatására is.

Az állásfoglalás végül azt hangsúlyozza: sürgősen szükség van a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Európai Parlament korábban már javasolta. Évenkénti rendszerességgel ismételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon kritériumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikkében lefektetett értékeknek való megfelelést.

Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfoglalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Magyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított jelentés kritikát fogalmazott meg a jogállamiság magyarországi helyzetével összefüggésben, így többek között az alkotmányos és választási rendszer működésével, az igazságszolgáltatás függetlenségével, a korrupcióval, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságával kapcsolatban.

A Sargentini-jelentést és annak elfogadását a magyar kormány politikailag motivált bosszúnak nevezte, amivel

az Európai Parlament "bevándorláspárti többsége" Magyarországot büntette a migrációval és a kötelező kvótával kapcsolatos elutasító álláspontja miatt.

A 7-es cikk szerinti eljárást Magyarország esetében az Európai Parlament, Lengyelország esetében pedig az Európai Bizottság kezdeményezte. A Lengyelország esetében a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége és az alapjogok adtak okot a legtöbb aggodalomra.

"Magyarországot meg kell büntetni"

A horvát elnökségnek szól a balliberális képviselők üzenete: Magyarországot meg kell büntetni.

A magyar származású holland baloldali politikus, Kati Piri tulajdonképpen beismerte, hogy az Európai Parlament szocialista képviselői attól tartanak, hogy a finn elnökség után a horvátokat kevésbé fogja érdekelni a magyar jogállamiság kérdése, ezért nyújtották be a mostani indítványt. A szocialisták egyik vezérszónoka úgy fogalmazott, a ügy kulcsfontosságú az Európai Parlamentben.

A tegnapi vitáról Tóth Edina, fideszes képviselő Facebook-oldalán osztott meg egy fotót, "ennyien érdeklődnek az EP-ben a Magyarországról szóló vitán" címmel. A képen látszik, hogy a terem szinte üres volt.

Baloldali politikai csapda

„Ez gyakorlatilag egy baloldali politikai csapda” Az indítvány egy kalap alá veszi a magyar és a lengyel jogállamiság kérdését. Pedig a frakció lengyel tagjai otthon ellenzékben vannak, így nekik jól jön a határozat, míg a magyar részről kormánypárti képviselők ülnek a Néppártban.

„A Néppártot hozza nehéz helyzetbe, hiszen a magyar és a lengyel ügyet egy határozatban tárgyalják. Végül is az a döntés született, enyhe többséggel, hogy a néppárt támogatja ezt a javaslatot, de számos nemzetközi delegáció bejelentette, hogy ők el fognak térni a néppárttól, valójában egy megosztott szavazás várható a néppárt részéről.”

- mondta Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője.

Hidvéghi Balázs elmondta, a frakcióban heves vita volt, az indítvány ellen volt többek között a francia, az olasz, és a német delegáció is. Ennek ellenére csekély többséggel várhatóan meg fogják szavazni az indítványt.

Az Európai Parlament volt elnöke, Antonio Tajani a Magyar Nemzetnek adott interjújában rendkívül igazságtalannak nevezte, hogy miközben a baloldali irányítás alatt álló Máltával megengedő az Európai Unió, a magyar jogállamiságot megkérdőjelezi.

Hír TV/MTI