2019. december 15.,
vasárnap, Valér napja

Térségünk Európa egyik legversenyképesebb régiója

KELET-KÖZÉP-EURÓPÁT JÓL ÉRTŐ VEZETŐJE LETT A NEMZETKÖZI VALUTAALAPNAK

Magyar Nemzet

2019. október 21., hétfő 11:42

Varga Mihály szerint Magyarország kapcsolata ma már teljesen más a Nemzetközi Valutaalappal, mint korábban. Hazánk 2010 előtt még segítségre szoruló ország volt, ma pedig már az Európai Unió egyik legstabilabban fejlődő gazdasága. A pénzügyminiszter közölte: készen állunk, hogy az elmúlt kilenc év tapasztalataival segítsük a valutaalap munkáját az új típusú gazdasági kihívások kezelésében.

Új fejezet nyílik Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapcsolatában – mondta Varga Mihály, miután a hétvégén találkozott Kristalina Georgievával, az IMF új vezérigazgatójával Washingtonban. A pénzügyi tárca közlése szerint a miniszter felidézte: Magyarország évtizedekig a valutaalap segítségére szoruló ország volt, ma pedig már az Európai Unió egyik legstabilabban fejlődő gazdasága, így most már mi segíthetjük az IMF-et az új típusú gazdasági kihívások kezelésében a stabilizáció, a növekedés, a fejlett országokhoz való felzárkózás terén szerzett tapasztalatainkkal. – Kristalina Georgieva megválasztásával egy Európát, különösen Kelet-Közép-Európát értő vezetője lett az IMF-nek, aki nyitott a szorosabb együttműködésre térségünk országaival is – fogalmazott Varga Mihály.

Az IMF egyúttal jelentősen javította a magyar gazdaságra vonatkozó korábbi előrejelzését, annak ellenére, hogy globális szinten további lassulást vár – idézte a tárcavezető az IMF és a Világbank (WB) éves közgyűlésére időzített legfrissebb kiadványát, amely hazánkat értékelve 2019-re a korábbinál 1 százalékponttal magasabb, 4,6 százalékos, 2020-ra pedig 3,3 százalékos gazdasági növekedést vetít előre. Az IMF prognózisa kapcsán rámutatott, hogy most már a nemzetközi szakértők is hazánkat és térségünket tartják Európa egyik legversenyképesebb régiójának.

 Az IMF vezérigazgatója és a magyar pénzügyminiszter új alapokra helyezi az együttműködést

Fotó: kormany.hu

 

Magyarország IMF-tagsága 37 évre tekint vissza: 1982-ben csatlakoztunk a szervezethez, egyúttal a Világbankhoz is. Elvileg már 1946-ban, az intézmények megalakulásakor csatlakozhattunk volna, és akkor valóban nagy segítséget nyújthattak volna a szervezetek a háború utáni újjáépítéshez, azonban az ország szovjet blokkba kerülése megakadályozta ezt. A csatlakozás kérdése a 60-as évektől többször újra felvetődött, azonban a Szovjetunió hallani sem akart erről. 1981-ben viszont Magyarország a fizetésképtelenség határára került, a rogyadozó gazdaságú Szovjetunió pedig már a kisebbik rossznak tekintette, ha a nemzetközi szervezetek mentik ki Magyarországot, ezért nem akadályozta már a belépést, amelyre 1982-ben került sor, amikor a rögtön megnyíló hitelkerettel fellélegezhetett az ország egy időre.

1988-ban újabb hitelkeretet kapott Magyarország, ennek ötödik részletét nem tudtuk lehívni, miután nem történt meg a költségvetés előírt kiigazítása. 1990-ben immár a rendszerváltás támogatására nyújtott hitelt a szervezet, amelyet a következő évben egy nagy összegű hitelkeret megnyitása követett. A gazdasági helyzet azonban újra romlani kezdett, aminek eredménye 1995-ben a Bokros-csomag lett. Az így meginduló stabilizációt 1996-ban támogatta meg az IMF egy elővigyázatossági hitelkerettel, amelynek köszönhetően 1998-ra a stabilizáció révén sikerült visszafizetni az összes fennálló tartozást a valutaalapnak.

Úgy tűnt, hogy ezzel le is zárulhat a hitelek felvételének időszaka, de nem így lett: a 2008-as válság a makrogazdaságilag gyenge lábakon álló és sérülékeny magyar gazdaságot összeomlással fenyegette, ezért október végén különösen nagy összegű mentőcsomagra volt szükség, amelynek nagy részét az IMF nyújtotta. A 2010-es kormányváltás után az új kabinet a valutaalap forrásai nélkül oldotta meg a stabilizációt, sőt az ország rövid idő alatt vissza is fizette az összes IMF-hitelét.

Magyar Nemzet