Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a héten Brüsszelben beismerte, hogy a jelenlegi menekültügyi rendszer nem működik, talán ezért is kerülhetett bele az új uniós paktumba a külső határok védelmének fontossága. A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt közölte, az Európai Bizottság javaslatában nem szerepel a migránsok és bevándorlók tagországok közötti kötelező kvóták szerinti elosztásának európai rendszere.
Nemmel válaszolt Földi László Déri Stefi műsorvezető azon kérdésére, hogy a migráció ügyében közeledtek-e az álláspontok a tagállamok között. A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyanakkor fontosabb, hogy kiderüljön, ki is a felelőse az eddigi sikertelen válságkezelésért.
Az, hogy Európában több millió illegális itt bolyongó ember él, ezért valakinek felelősséget kellene vállalnia, ha pedig ez megtörténne, utána lehetne elemezni, hogy hogyan tovább
– hívta fel rá a figyelmet Földi László.
A határok védelméről szólva a szakértő rámutatott, nem az a megoldás, hogy az embereket be kell engedni illegálisan, majd utána kezelni a kialakult helyzetet.
A megoldás, hogy nem engedjük ide illegálisan a tömegeket, mert akkor nem kell kezelni (…) az a folyamat, ami eddig meghatározta az Unió migrációs politikáját, az gyakorlatilag nem fog változni, hanem megpróbálnak finomítani, hogy a már itt lévőket a szolidaritás elve alapján, ha nem is kvótában, de mégiscsak szét kell teríteni Európában
– tette hozzá.
Ami a legzavaróbb az új brüsszeli döntésben, az a külső határok védelméről szól Georg Spöttle szerint. A Nézőpont Intézet elemzője szerint,
ha egy uniós szervezet öt év alatt nem tudott döntést hozni arról, hogy megvédjük mind a szárazföldi, mind pedig a tengeri határokat, akkor ezek - mint fogalmazott - fabatkát sem érnek.
A kvóta ügyében a szakértő rámutatott, „el kell olvasni az apróbetűs részt”, hiszen, ha tovább emelkedne a migrációs nyomás, akkor lesz egy kötelező kvóta és azok az országok, amelyek nem akarnak átvállalni migránsokat, azokat arra fogják kötelezni, hogy a kitoloncolásban vegyenek részt.
Ahány migránst nekünk fel kellene venni, annyi kitoloncolásában kellene részt vennünk. Innen Nigériába valakit kitoloncolni alaphangon másfél millió forint
– emelte ki Georg Spöttle.
Nagy kérdés, ezek az emberek hol várnák meg a kitoloncolást, hogy hazánkba szállítanák-e őket, hol helyeznénk el őket?
– tette fel a kérdést. Meglátása szerint újabb liberális „sipákolással” járna, ha több 10 ezer embert zárt befogadótáborban kellene elhelyezni, tehát - a liberális felfogás alapján - azt kellene, hogy ezek az embereknek itt „szabadon kolbászoljanak”.
Ha nyolc hónapon belül nem sikerül az embereket hazaküldeni, akkor véglegesen be kellene fogadni őket
– hívta fel rá a figyelmet Georg Spöttle.
Teljes adás:
Hír TV