2020. december 3.,
csütörtök, Ferenc, Olívia napja

Heti terror: Igazi erőt idáig Franciaország nem volt képes felmutatni

2020. október 29., csütörtök 18:30

Megváltoztatja Franciaország hozzáállását az iszlámhoz a francia tanár brutális kivégzése és a nizzai késes támadás - avagy a szólásszabadsághoz való jog csatája a vallással. A terrortámadás utóhatásaival foglalkoztunk, amely megrengetheti az egész Európai Uniót. Egy másik merénylettel is foglalkozunk, amely csaknem egy hónapja történt, azonban most derült ki, hogy feltehetően iszlamista indíttatású volt. Drezdában október 4-én késelt meg egy fiatal szír menedékkérő két embert - az egyikük életét vesztette.

Törökország és Franciaország diplomáciai és gazdasági pengeváltásba kezdtek azután, hogy Emmanuel Macron a muzulmán vallás működésének korlátozásába, illetve átalakításába kezdett a Samuel Paty elleni merénylet után. Ankarában arra szólították fel a muzulmán országokat, hogy bojkottálják a francia termékeket.

Franciaország és Macron-ellenes tüntetések voltak az arab világban azután, hogy egy csecsen támadó a nyílt utcán brutálisan kivégezte Samuel Paty tanárt, aki az óráján bemutatta a Charlie-Hebdo Allah-karikatúráit. Később kiderült, hogy a tanár megbüntetésére többen is buzdítottak, imámok is voltak közöttük. 

A muzulmán világban indult tüntetések élére a török elnök állt. Recep Tayyip Erdogan azt mondta, Macronnak fogalma sincs a vallásszabadságról és ki kéne vizsgáltatnia az elmeállapotát. Erdogan megjegyzésére válaszul Párizs a hét végén hazarendelte ankarai nagykövetét. A francia elnök védelmébe vette a szólásszabadságot. Elfogadhatatlanak nevezte Erdogan szavait, és azt követelte, hogy "változtasson politikai irányvonalán, mert minden vonatkozásban veszélyes". Az arab államok vezetői arra is figyelmeztették Macront, hogy lépései gerjesztik a terrorizmust.

 

Újabb tragédia történt, egy férfi késsel támadott hívőkre egy templomban Nizzában. Csütörtökön, adásunk felvétele idején három halottról szólnak a hírek és egy nőt lefejezett a támadó.

„Annyit látni kell, hogy Franciaország a világ második legnagyobb gyarmatbirodalmát vezette. (…) A franciák nagyon sok területnek megadták a függetlenséget, de elvárták azt, hogy az illető ország francia bankba tartsa a pénzét, ha nem akkor meghalt az államfő-kormányfő, aki a hatalmat gyakorolta. A jelenlegi helyzetben Franciaországban nagyon sok külföldi él. A muzulmánok aránya kb. 5-6%, a külföldieké ennek kb. a kétszerese. A probléma az, hogy nem tudták ezeket az embereket integrálni. (…) Jelenleg az ellentétek éleződnek, meglátjuk ebből mi fog kisülni”

- mondta Nógrádi György.

„Ennek sok rétege van, ha megnézzük az üzeneteket. Azt még nem látjuk, hogy ez egy szervezett akció volt-e, tehát egy terrorista csoport lendült most akcióba, vagy egy magányos bosszúálló emberrel állunk szemben, aki úgy gondolta, hogy most jött el az idő arra, hogy egy ilyen szörnyű tettet hajtson végre. Itt, mint a köztörvényes bűncselekményeknél is, tudhatjuk, hogy mindig vannak utánzók is. Másrészről nagyon fontos az, hogy Nizzában néhány évvel ezelőtt már volt gázolásos támadás. A francia aranypartról beszélünk, tehát egy kiemelt turista központról, ahol a felső tízezer szereti múlatni az időt. Tehát ez is egyfajta üzenet, harmadrészt pedig a templom. (…) Ez egy nagyon kemény üzenet Franciaországnak, kemény üzenet a keresztényeknek és kemény üzenet egész Nyugat-Európának”

- vélekedett Horváth József.

 Teljes adás:

HírTV