2019. október 16.,
szerda, Gál napja

Heti terror: Brüsszel nem avatkozhat be a tagállamok belügyeibe

Hír TV

2019. szeptember 18., szerda 23:00

Olaszország gyakorlatilag megnyitotta kikötőit a migránsok előtt, az új baloldali kormány engedélyezte egy hajónak, hogy mintegy 80 bevándorlót partra tegyen, majd a migránsok európai szétosztását követelték. És vajon kinek állhat érdekében a szaúd-arábiai olajfinomító elleni támadás, amely után még feszültebb lett az iráni-amerikai viszony. Nógrádi György és Földi László, biztonságpolitikai szakértők elemzik a kialakult helyzetet mindkét témában.

Az új, baloldali olasz kormány gyakorlatilag megnyitotta kikötőit a bevándorlók előtt, amikor engedélyt adott az Ocean Viking nevű hajón utazó több, mint 80 migránsnak, hogy partra szálljanak. A kormány nem mondta ki hivatalosan a kikötő megnyitását, azonban a határzár helyett ismét a migránsok szétosztását sürgetik.

Az Ocean Viking nem hajózhatott be Lampedusa kikötőjébe, hanem az olasz parti őrség hajóira szálltak át a bevándorlók, majd ezután léphettek a szárazföldre. Az új kormányt alkotó Öt Csillag Mozgalom és a baloldali Demokrata Párt változtat az eddigi olasz bevándorláspolitikán és a határ-, és kikötőlezárás helyett ismét a migránsok európai szétosztását szorgalmazzák. Giuseppe Conte miniszterelnök az új irányvonalat úgy foglalta össze, hogy ha százan érkeznek, akkor tízen Olaszországban maradhatnak, a többieket a többi uniós tagállamnak kell befogadnia.

Az olasz kormány ennek kikényszerítésére európai szintű szankciókat alkalmazna: megvonná az uniós forrásokat azoktól a tagállamoktól, amelyek elutasítják a kvótarendszert. Luigi di Maio egy interjúban Magyarországot is felelőssé tette az Európában kialakult helyzetért - szerinte például a magyar közöny miatt él Olaszország évek óta migrációs vészhelyzetben. Szijjártó Péter azonban válaszában rámutatott: veszélyes a kikötők megnyitása, hiszen ezután nyilván újra napirendre kerül a kötelező letelepítési kvóta. A külügyminiszter aláhúzta, Magyarország senkinek a nyomására sem fogad be migránsokat.

Két héttel ezelőtt az új olasz kormány még arról beszélt, hogy nem fognak változtatni a korábbi belügyminiszter, Matteo Salvini által bevezetett következetes migránspolitikán, most azonban mégis megváltoztatták ezt a döntésüket, sőt minden eddiginél jobban lobbiznak a kvóták bevezetéséért. Miért döntött így a baloldali koalíció? - tette fel a kérdést Déri Stefi műsorvezető.

Az, hogy a kvótákért lobbiznak érthető, különben Olaszországban maradnak mindazok, akiket engednek partra szállni. Úgy tűnik a kecske és káposzta elméletet próbálják megvalósítani, ugyanis egyfelől megkívánnak felelni a brüsszeli elvárásnak, miszerint nyissák meg a határokat, ugyanakkor saját szavazói irányába pedig egy garanciát arra, hogy bár megnyitották, de nem maradnak ott ezek a migránsok. Brüsszelből arra kaptak lehetőséget, hogy maximum 10 százaléka marad Olaszországban, a többieket szétosztják, innentől kezdve az egész falstörténet, hiszen jelenleg hivatalosan nincs kvóta törvény az Unión belül, tehát hivatalosan nem lehet automatikusan elküldeni az embereket más tagországba, másrészt Brüsszel nem avatkozhat be a tagállamok belügyeibe. Magyarul nem dönthet afölött, hogy ki fog befogadni és ki nem, nyilván ez egy önkéntes történet lehet maximum.

-          mondta Földi László, biztonságpolitikai szakértő.

 

Nem gondol Olaszország arra, hogy ez a rengeteg migráns ott marad, megtetszik nekik a hely és letelepednek? - kérdezte Déri Stefi.

Kezdjük az elején, a 90-es évek elején Olaszországban a muzulmán migránsok aránya 0,5 százalék volt, jelenleg ez a szám felment 10 százalékra. Második megjegyzés, hogy a hivatalos olasz adatok szerint több mint 90 százaléka gazdasági menekült, a harmadik az, hogy tetszik vagy nem tetszik nem gazdasági nagyhatalom, nem gazdag ország, Szomáliához képest nyilván igen, de ez azt jelenti, hogy a migránsok jelentős része tovább akar menni valahova ahol gazdagság van, ez Németország, Ausztria, Svájc, Benelux államok és a skandináv térség. A következő megjegyzésem az, hogy az új kormánynak szimbolizálnia kell, hogy szembekerült Salvinivel és előbb utóbb választások lesznek, addig Salvinit megpróbálják megverni. Tehát, ha megnézem, hogy az elmúlt két hétben amióta új kormány van, mi mindent megtettek Salvini, tehát a korábbi kormány lejáratására akkor ez benne van. Még egy megjegyzés, hogy lehet velünk szórakozni, de nekünk nem voltak gyarmataink, Olaszországnak igen, ha megnézem az olasz földközi-tengeri politikát, a Líbia politikát és nagyon sok egyebet, ott visszaköszön nagyon sok minden a gyarmati múltból. Én ezért, mint magyar állampolgár nem vagyok felelős, tehát Közép és Kelet-Európa a gyarmati múltból a legkisebb részesedést sem vállalta és most sem vállalja föl. Ha az olasz kormány úgy dönt, hogy beengedi a migránsokat az olasz lépés, de ne akarja azonnal rátukmálni Európára. A mostani francia-német megállapodás ezt szolgálja, hogy átvesznek embert. Utolsó megjegyzés, ha megnézem jelenleg azt látom, hogy a Földközi-tengeren jön a migránsok 10 százaléka, ebből óriási botrányok vannak és a tengeren eddig átlagban meghalt 3 százalék, tehát nagyon furcsa ez a földközi-tengeri kérdés és nagyon furcsa az olasz hozzáállás, annál inkább, hiszen balkáni útvonalról Szlovénián keresztül folyamatosan jönnek a migránsok erről elég keveset szól a római kormány.

-          mondta Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő.

 

 

A műsor második részében szakértőink a következő témát elemzik:

Szombaton támadás érte a szaúdi állami olajvállalat két olajfinomítóját. Az üzemekben tűz keletkezett, amely fennakadást okozott az ország olajkitermelésében és az exportban is.

Az első sajtóinformációk szerint drónokkal támadták meg az olajfinomítót, azonban a legújabb hírek arról szólnak, hogy cirkálórakétákkal hajtották végre a támadást. Azt egyelőre nem tudni, hogy a fegyvereket honnan indították, de hangsúlyos az a verzió, amely szerint Jemenből, Iránból vagy dél-iraki területről indították a támadást. A támadásért a jemeni húszi lázadók jelentkeztek elkövetőként, azonban Washington az őket támogató iráni vezetést tette felelőssé.

Az egyik eszköz nem érte el a célpontot, lezuhant a sivatagban. A hadsereg szakemberei azóta vizsgálják, hogy kiderüljön ki a felelős a támadásért. Elemzők megjegyzik, hogy új biztonságpolitikai dimenzióra mutat rá a támadás: mindössze néhány 10 millió dollárnyi fegyverrel sikerült megbénítani a világ olajtermelésének öt százalékát.

Hír TV