2020. november 25.,
szerda, Katalin napja

Heti terror: A folyamatos terror az emberek életét egy abnormális irányba tolja el

Hír TV

2020. február 26., szerda 23:00

Két terrortámadás is történt Németországban egy hét alatt, az egyiket egy szélsőjobboldali radikális követte el, a másikról egyelőre keveset tudni. Ez volt a Heti terror első témája. Az adás második felében azt vizsgáltuk meg, hogy mi köze Franciaországban az imámképzésnek a korábbi terrorcselekményekhez és miért szeretné a francia elnök mindenképpen megreformálni az iszlám vallási iskolákban zajló képzéseket.

„Ugye ünneplő tömegbe hajtott egy sofőr, egy nagy felvonulás volt, rengeteg volt a gyerek, állítólag szándékosan a gyerekeket szerette volna elgázolni. Földi úr, mire lehet következtetni az elkövetési módszerből?”

-          tette fel a kérdést Déri Stefi műsorvezető.

„Az elkövetés technikája a legegyszerűbb technika, hiszen nem kell hozzá semmiféle olyan speciális eszköz, fegyver vagy robbanóanyag, amelyeket más esetekben, más alkalmakkor használnak. Ebben az esetben nem tudjuk, hogy mi történt, de azt gondolom, hogy a következménye mindenféleképpen a terrortámadáshoz hasonlatos következményeket jelentett, hiszen egy sima balesetnél mi történik normál esetben? Az elkövetés helyszínét lezárják és próbálják a nyomokat biztosítani, de az élet megy tovább a városban. Itt viszont nem ez történik ilyenkor, hiszen Európa már annyira át van formálva, hogy így fogalmazzak, hogy az összes többi farsangi megmozdulást lefújták abban a pillanatban. (…) Az emberek életét gyakorlatilag egy abnormális irányba tolják el automatikusan, mert hiszen a terror folyamatosan jelen van nem csak Németországban, hanem Európa más részén is."

-          mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő.

 „(…)Macront most az a vád éri, hogy egy szekuláris társadalomnak nincs joga beleszólnia a vallásba, ráadásul azt is felróják neki, hogy mindezt úgy szeretné megreformálni, hogy a francia köztársaság értékeihez igazodjanak. De akkor melyek ezek?”

-          kérdezte Déri Stefi.

„Nyugat-Európával szembe jött a valóság. Azokkal az idealisztikus, liberális elképzelésekkel, hogy egy ideális világban gondolhatjuk azt, hogy a vallást és az államot szét lehet választani, mint ahogy Franciaországban megtették a francia forradalom idején. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben Franciaországban a politikai elit nem akart szembesülni azzal, hogy a beérkező és Franciaországban megszülető muszlim hitű lakosság az nem akarja a franciaországi értékeket magénak tudni. Ő továbbra is azt a hitvilágot, azt a meggyőződést, azokat az értékeket vallja magáénak, amit hozott a földjéről (…).”

-          felelte Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Hír TV