A Magyar Nemzeti Bank már jóval a rendszerváltás előtt gyakorlatilag hatalmas pályaelőnyt biztosított egyes – mondjuk úgy baráti - külföldi bankoknak. Amelyek el is foglalták a legzsírosabb piaci szektorokat jóval azelőtt, hogy a hivatalos bankreformra és az azt követő hivatalos szocialista bankprivatizációra sor került volna. A hatalmas méretű visszaélést egy ideig elnézte, aztán szóvá is tette a nyugati pénzvilág. A dolgok menetén ez azonban nem sokat változtatott. A jövedelmező bankpiac ellopása már 1983-tól elkezdődött. A további lépések pedig mind erre épültek. Hiába zengett a pártgyűléseken még évekig az „Internacionálé” egyesek már pontosan tudták, hogy a szocializmusnak leáldozott és jön a kapitalizmus amire bizony készülni kell. Az 1987-es- banki decentralizáció nem volt más mint, hogy az Magyar Nemzeti Bank kezdett megszabadulni a felhalmozott hatalmas veszteségeitől. Azoktól, amelyekről, akkor még beszélni sem szabadott. Az akkori parlament simán megszavazta, hogy a Nemzeti Bank adósságait a költségvetés – azaz az adófizetők vállalják át, ezzel akkora hitelt véve a nyakába, amelyet azóta is fizet minden magyar állampolgár.
