A miniszterelnök „nagyméretű laboratóriumnak” nevezte nyugati szomszédunkat, ahol minden probléma egy fázissal korábban jelentkezik. Ezért figyelni kell mely intézkedések válnak be a gyakorlatban és melyek nem. A bécsi kormány május elejétől kezdte lazítani a korlátozó intézkedéseket. A többi uniós tagállamhoz hasonlóan, Ausztriában is kiemelt cél a gazdaság fokozatos újraindítása.
Május 15-én újra kinyithatnak az éttermek, kávézók és bárok Ausztriában. Május 29-én pedig a szállodák, az uszodák és az állatkertek. A másfél méteres távolság megtartása azonban továbbra is kötelező. Ez alól csak a családok kapnak kivételt. De egy családból is maximum 4 felnőtt és a gyerekek ülhetnek le egy éttermi asztalhoz, amelyet előre le kell foglalniuk. A pincéreknek és a konyhában dolgozó szakácsoknak is kötelező a szájmaszk viselése.
Az első koronavírusos esetet január végén jelentették az osztrák hatóságok. A betegség tüneteit egy kínai légiutaskísérő mutatta, aki korábban a fertőzés epicentrumában, a kínai Vuhanban járt. A bécsi Ferenc-József császár klinikán különítették el. Az egyetemi kórház professzora ugyanekkor már arra figyelmeztetett, hogy az új típusú koronavírus tünetei hasonlóak az influenzához. A megbetegedéseket így alaposan ellenőrizni kell, hogy kiderüljön koronavírusról van-e szó.Miközben fél Európa már a bezárkózást fontolgatta, Ischglben, ebben a tiroli faluban a turisták még vígan mulattak. Nappal síeltek, éjjel pedig együtt kortyolgatták a hideg osztrák sört. Aztán amikor a hatóságok észbe kaptak, már százával utaztak haza. A síelők közül sokan fertőződtek meg a koronavírussal. 600 osztrák és 1200 német valamint sok svájci fertőzött kapcsolatainak kutatása után ismerték be az osztrák hatóságok, hogy Ischgl, a síparadicsom, a járvány terjedésének egyik európai gócpontja lett. Ahogy az osztrák járványügyi hatóság összesítése mutatja, az eddig bizonyított ausztriai fertőzéseknek több mint az ötöde március első két hetében Tirolban történhetett. A betegek közül 86-an belehaltak a szövődményekbe. Ugyanakkor a március és május közötti két hónapban egész Ausztriában 500, főleg idős ember halt meg a koronavírus miatt.
Spanyolország
Bezárkózás, rengeteg áldozat, elmaradó Húsvét, aztán remények és nyitás - így foglalható össze a koronavírus-járvány spanyolországi története.
Reményekkel és aggodalmakkal köszöntött be a május Spanyolországban. Míg a kormány bejelentette azt az ütemtervet, ami alapján a következő két hónapban lépésről-lépésre újra visszatérhet az élet az Ibériai-félszigetre, a gazdaság jelentős lassulásával és hatalmas munkanélküliséggel számolhatnak Madridban.
A 46 milliós ország a második legfertőzöttebb állam a világon. Eddig 247 ezer fertőzöttet regisztráltak, és több, mint 25 ezren vesztették életüket a betegség miatt - igaz, mintegy 150 ezren meggyógyultak. Bár a napi fertőzöttségi adatok egyre javulnak, azért még mindig 2-3 ezer új fertőzött jelenik meg naponta a rendszerben. A csúcsidőben, március közepétől április közepéig napi hat-nyolc ezer beteget regisztráltak.
A járvány lassan indult be, azonban annál nagyobb lendülettel folytatódott. Sokan vádolták azzal a spanyol kormányt, hogy elodázták a valódi tetteket és feleslegesen töltöttek időt azzal, hogy várnak. Március 3-án hozták nyilvánosságra, hogy február 13-án hunyt el az első spanyol fertőzött egy valenciai kórházban. Azonban csak a halála után mutatták ki szervezetében a vírust. Ekkor egész Spanyolországban még csak 165 megbetegedést diagnosztizáltak.
Hír TV
