Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben Prágában járt, ahol arról beszélt, hogy a közép-európai térség mennyire lehet majd véleményformáló, és mennyire lehet Európa jövője. A kritikusok azt mondják, hogy a cél nagyon szép, csak az eszköz nem megfelelő. Az egyik ok, amiért ezt állítják, hogy itthon a demokrácia leépül – vetette fel a témát M. Dobos Marianne.
Horn Gábor, a Republikon Alapítvány elnöke azonnal megjegyezte:
„Szeretem, mikor Orbán Viktor már el is döntötte, hogy a V4-ek milyen egységesek, de ez egy iszonyatosan heterogén és nagyon nehezen együttműködő képes társaság. Szeretném jelezni, hogy miközben a prágai megemlékezés történt 250 ezer ember tüntetett éppen a cseh miniszterelnökkel szemben, vagy mondjuk Szlovákiában a köztársasági elnök nagyon mást gondol a világról, mint Orbán Viktor. Ekképpen Donald Tusk, aki nagy valószínűséggel talán már elnöke is a Néppártnak, róla is azért azt lehet tudni, hogy a világképe, filozófiája fényévekkel messzebb áll, mint amit Orbán Viktor gondol erről. Tehát egy nagyon heterogén világ, amikor a V4-ekről beszélünk. Lehetnek átmeneti közös érdekek, például egy vita a költségvetésről, ami mondjuk pénzek elvételéről szól, de egyébként az, hogy egy egységes régió lenne, ez nincs így.”
G. Fodor Gábor szerint egyetértési pontokat kell létrehozni az egység érdekében:
„Nyilvánvalóan, amikor a magyar megszólaló is elmondja, hogy mennyire különbözőek ezek a szereplők Közép-Európában, hangsúlyozza a különbözőségeket, akár más pártcsaládhoz tartoznak az egyes államok vezetői, de hangsúlyozza az egyetértési pontokat is. Akár a közös gazdasági érdeket, akár a bevándorlás kérdésében vallott álláspontot, akár azt a geográfiai egymásra utaltságot is, ami érdekeltté teheti ezeket az országokat abban, hogy amiben nincs egyetértés azt félre tegyék, amiben pedig lehet egyetértési pontokat létrehozni, abban egységesen lépjenek színre. Amiben egyetértés van a V4-es országok között, azok konfliktuspontok Brüsszelben, és ezért tud a V4 egységes tömbként fellépni ezekben az ügyekben, és ezért mutat olyan erőt, ami szerintem korábban, jó néhány évvel ezelőtt is nem volt jellemzője a V4-es együttműködésnek.”
Szakonyi Péter hozzátette:
„Ami az elmúlt években, hónapokban történt, az egy józan belátás következménye. Gáborral egyetértek abban nyilvánvalóan, hogy olyan közös nevezőt keresnek ezek az országok, amivel együttesen léphetnek fel, de azt is belátták, hogy egyedül nem érhetnek el semmit. Főleg a kisebb országok, mint Csehország vagy Magyarország. (…) Amennyiben a nézeteltéréseket félreteszik, hatékonyabban tudnak akár Brüsszelben is a saját érdekeikért kampányolni.”
Gajdics Ottó a különbözőségek is szintjén kezelhetőnek tartja a problémát:
„Különösen akkor, ha az európai unióban minden egyes tagország, minden egyes delegált politikusa visszatérne az európai alapértékekhez. Ugyanis a különbözőséget nagyon jól világította meg Gábor, amikor azt mondta, hogy nagyon komoly világnézeti vita zajlik Európában. Egyáltalán nem mindegy, hogy ki a föderális Európa híve, és ki az erős nemzetállamok szövetségének a híve. Ezen a törésvonal mentén minimum kettészakad minden egyes tagállam. (…) Egy nagyon fontos dolog kellene, hogy bekövetkezzen, és én azért várom, hogy fölálljon az új bizottság, és elkezdje a munkáját végre az új összetételű parlament Európában, mert abban bízom, hogy végre a balliberális oldal is föladja azt a kizárólagos nézetét, miszerint csak az általa elképzelt Európa, Európa.”
Teljes műsor:
HírTV
